A KRESZ-t nem csak azoknak kell ismerni, akik jogosítványt készülnek szerezni. Gyakorló autóvezetőknél ez a tudás az idő során könnyen elkopik, és inkább a megszokások veszik át a helyüket.
Sajnos Magyarországon a KSH adatai alapján a tavalyi évben összesen 13 778 személyi sérüléses közúti baleset történt, melyekből 423 tragédiával végződött. Idén nyáron már elértük a 6211 balesetet. Talán éppen itt az idő arra, hogy elővegyük a KRESZ könyvünket – vagy legalábbis annak a fejünkben lévő példányát – és kicsit leporoljuk a tudásunkat.
Nézzünk át néhány veszélyes helyzetre vonatkozó szabályt!
Melyik igaz, az alábbi állítások közül?
- Szabályszegés mindig vészhelyzetet teremt.
- Vészhelyzetben mindig fékezni kell.
- A baleset elhárítása érdekében szükség esetén még a közlekedési szabályokat is meg kell szegni.
A 3. a helyes válasz, bármennyire is meglepő elsőre. A legfontosabb a közlekedésünk során, hogy a lehetséges baleseteket elkerüljük, így ha a veszélyt el lehet hárítani a közlekedési szabályok megszegésével – és ezzel nem teremtünk újabb veszélyhelyzetet – akkor bizony megtehetjük.
Mit kell tennünk, ha a nagyobb sebességgel haladó gépkocsi egyik első gumiabroncsából a levegő hirtelen megszökik?
- Azonnali ellenkormányzással és óvatos lassítással kell irányban tartani a gépkocsit.
- Kézifékkel le kell fékezni a gépkocsit.
- Üzemi fékkel kell lelassítani a gépkocsit.
Az 1. a helyes válasz. Ha az első kerék defektet kap, akkor a jármű a defektes kerék irányába kezd el húzni. Fontos, hogy a járművet irányban tartsuk, és eközben óvatosan lassítsuk le.
Ha kanyarodni szeretnék, akkor…
- a gépjármű mozgásának a szabályozásával is már jó előre tájékoztatnom kell a közlekedés többi résztvevőjét.
- csak az irányjelzőt kell kitennem.
A helyes válasz az 1. mert a „tájékoztató vezetési mód” az egyik vezetési alapelv, ami azt mondja ki, hogy a mozgásunkkal is tájékoztatnunk kell a közlekedésben résztvevőket. A hirtelen fékezés vagy hirtelen irányváltás könnyen balesethez vezethet.
Hogyan változik a féktávolság, ha egyre gyorsabban haladunk az autóval?
- Ahogy nő a sebesség, úgy arányosan csökken a féktávolság.
- Ahogy nő a sebesség, úgy arányosan nő a féktávolság.
- Ahogy nő a sebesség, úgy négyzetesen nő a féktávolság.
Reméljük is senki sem az első válaszlehetőségre tippelt… Természetesen a 3. a jó válasz! A féktávolság, vagyis az észleléstől a megállásig megtett távolság nem egyenesen, hanem négyzetesen arányos a sebességgel. Ezen pedig a rossz útviszonyok (pl. jeges útszakasz) csak rontanak.
Mit kell tennünk, ha a laza, nedves talajon a gépkocsi kerekei forgás közben belesüllyednek a talajba?
- Első sebességfokozatba kapcsolunk és gázt adunk, hogy nagy legyen a vonóerő
- Első vagy második fokozatba kapcsolunk, és kisebb gázt adunk, hogy a kerekek ne pörögjenek ki.
- Első sebességfokozatba kapcsolunk és erősen a gázra lépünk, így a kerekek a sok gáz ellenére sem tudnak megpörögni
A 2. a helyes megfejtés: óvatosnak kell lennünk, hiszen az erős gázzal csak még jobban beássuk a kerekeket a laza talajba.
Mit nevezünk Dynomen helyzetnek?
- Amikor egy szűk utcában parkoló autók között hajtunk el.
- Amikor egy játszótérről kigurul egy labda az úttestre.
- Amikor nagyon szorosan az előttünk haladó után vezetünk.
Becsapós kérdés, a helyes válasz valójában mindegyik! A Dynomen helyzet az a közlekedési helyzet, amely még nem veszélyes, de könnyen azzá válhat. Amikor szűkös helyen parkoló autók mellett megyünk el, akkor bármikor kinyílhat az egyik autó ajtaja, balesetet okozva. Ha egy labda kigurul az úttestre, meglehet a labda gazdája is követi majd, ha pedig nem tartjuk a megfelelő távolságot, akkor könnyen lehet, hogy nekimegyünk az előttünk haladónak.
Sajnos nem tudunk felkészülni minden helyzetre, de ha még a stresszes közúti helyzetekben is megfontoltan viselkedünk, akkor nem okozunk bajt másoknak, és magunknak sem.
