Mit csináljunk durrdefekt esetén?

Durrdefekt és lassú defekt

Mi a különbség a durrdefekt és egy lassú defekt között? A lassú defekt is lehet ugyanolyan veszélyes? Megmutatjuk, mi a két eset között a különbség és hogyan lehet megoldani őket!

Durrdefektet kapni, főleg egy autópályán nagy sebességgel haladva, az egyik legveszélyesebb helyzet, amire még a legjobb sofőrök sem készülhetnek fel teljesen. Defekt történhet egy éles tárgyra való ráhajtás miatt is, de sok esetben inkább a helytelen gumiabroncs karbantartása, a megelőzés hiánya miatt következnek be balesetek.

TIPP! Így előzhetjük meg abroncsaink állapotának romlását

• Guminyomás ellenőrzése: rendszeresen ellenőrizzük a guminyomást, és ügyeljünk arra, hogy az előírt bar nyomáson legyen minden kerék, különben az eltérő terhelés miatt egy-egy abroncsunk nagyobb mértékben károsodhat. Érdemes legalább kéthetente elvégezni az ellenőrzést.
• Padkán parkolás: ha padkára állunk parkolás közben, mindig óvatosan hajtsunk fel rá és győződjünk meg róla, hogy a kerék teljesen rajta van a magasított részen, nem lóg le a padkáról. Ha nem állunk fel rá, csak mellé, ne hagyjuk, hogy a gumi nekinyomódjon a padka oldalának, peremének. 
• Hűvös, száraz, sötét helyen tároljuk: mikor félrerakjuk a téli vagy nyári gumi szettünket, a legjobban akkor járunk el, ha napvédett, hűvös és lehetőleg száraz helyre pakoljuk el. A kerékre szerelt gumiabroncsokat vagy a falra függesztett állványon vagy pedig egymásra pakolva tartsuk (max. egyszerre 4 db-ot), miközben időközönként átmozgatjuk, átrendezzük őket. A leszerelt abroncsokat ezzel eltérően kell tárolnunk: nem lógathatjuk a falról őket, sem pedig oldalukkal egymásra pakolva. Legjobb, ha álló helyzetben egymás mellé állítva tesszük el őket.
• Barázdáltság: ideális esetben nyári guminál 2,5 milliméter, a téli guminál pedig 4 milliméter a barázdák mélysége. Főleg a szezonális kerékcsere alkalmakkor vagy jobb esetben sűrűbb időközönként ellenőriztessük abroncsaink barázdáltságának mélységét.
• Elöregedés: a Michelin tanácsa szerint 10 évenként, bármilyen állapotban is van a kerék, érdemes lecserélni – ez igaz a pótkerekekre is.

Mit tegyél, mikor megtörténik a durrdefekt?

A durrdefekt különösen azért jelent nagy veszélyt, mert a hirtelen kiszökő levegő, az abroncs sérülésekor azonnal megszűnő guminyomás miatt a kerék leereszt, a sofőr pedig elveszíti az autó fölött az irányítást. Az autó irányt változtat, rossz esetben megcsúszik, de meg is pördülhet az úton, ha ijedtségünkben hirtelen rántjuk le lábunkat a gázpedálról.

Nem készülhetünk fel teljesen, de az alábbi tippeket jó észben tartani, hogy lehetőségünkhöz képest jól tudjunk reagálni egy ilyen helyzetre:

• Mondanunk sem kell, hogy az elsődleges szempont a saját és velünk utazók biztonságának megőrzése, sérülések elkerülése. Mindig a kresz szabályoknak megfelelően vezessünk, vegyük figyelembe az időjárási és látási viszonyokat, tartsuk be a követési távolságot, mindig legyünk bekötve és üljünk helyesen az autóban.
• Ha az autó nagyon instabil, ne engedjük fel túl hamar a gázpedált, mert a nagy sebesség változás hatására autónk megpördülhet.
• Ne is fékezzünk hirtelen, mert ez a reakció ugyanazt eredményezheti, mint a gáz felengedése.
• Enyhén lépjünk a gázpedálra és próbáljuk stabilizálni az autót, kormányozzunk ellen a defektes keréknek.
• Mikor az egyik első kerék kap defektet, a kocsi orra a roncsolódott abroncs oldali irányba fog húzni. Ilyenkor gyorsan mérjük fel, melyik oldalon történt a defekt és ellenkormányzással, óvatos gázadással próbáljuk elérni, hogy az épen maradt három kerekünk megfelelő tapadással haladjon az úton. Ha ez megtörtént, egyenletes lassulással vezessük ki az út jobb oldalára autónkat.
• Egy hátsó kerék defektje esetén nehezebb dolgunk van, mert a kocsi hátulja kisodródhat, így nehezebb megállapítanunk, melyik oldalnak kell ellenkormányoznunk – ráadásul gyorsabban szükséges reagálnunk, mintha valamelyik első abroncsunkkal történt volna baj. Legfontosabb, hogy próbáljunk lelassulni, mielőtt bármi is csinálnánk. A hirtelen kormánymozdítás éles irányváltáshoz vezethet.

Baleset szemtanúja vagy és hirtelen nem tudod, mit is kellene tenned? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a témáról: mit csinálj egy baleset helyszínén?

A lassú defekt – figyeljük az intő jeleket, mielőtt durrdefekt lesz belőle

A legtöbben talán nem is gondolnak „hagyományos” defektként arra, mikor viszonylag sűrű időközönként újra és újra fújni kell a kerékbe a folytonos guminyomás csökkenés miatt. Ez a jelenség nemcsak idegesítő, de komoly veszélyforrás is lehet, ha nem foglalkozunk vele. Mi történhet ilyenkor?

• Az abroncs veszít az élettartamából.
• Hirtelen manővereknél balesetveszélyes helyzetet
  idéz elő a nem megfelelő tapadás, az oldalfalon való fordulás miatt.
• A gumi nyúlik, roncsolódik, egyenetlenül kopik.
• Az úthibáktól könnyebben defektet kaphatunk.

Ha azt tapasztaljuk, hogy lassú defektünk van, kezdjük el hetente figyelni a nyomást és nem elhanyagolni a problémát – javíttassuk meg a szelepet, a kereket vagy a felnit (amelyik okozza a bajt), vagy cseréljünk még időben új kerekekre, ha az abroncs károsodott és nem javítható már.

Mitől alakulhat ki lassú defekt?

• Okozhatja a szelep hibája,
• sérülés (akár a kerékbe is ragadhatott a tárgy,
  ezt hallhatod is út közben),
• de megeshet, hogy az abroncs nem tökéletesen
  fekszik a felnire.

Ha eljutottunk a probléma gyökerének feltárásához, mindenképpen forduljunk szakemberhez, mert defektjavító folyadékok és habok csak ideiglenesen használhatók, ezek hosszútávon nem nyújtanak biztonságos megoldást. Ne felejtsük el, a lassú defekt is fokozottan balesetveszélyes még akkor is, ha nem alakul belőle durrdefekt, mivel az alacsony nyomáson használt abroncsok fékútja és oldaltartása is lényegesen rosszabb, mint ideális állapotban és sokkal sérülékenyebbek is.

Teljes körű casco és casco kiegészítők nem csak az anyagi terhek enyhítésére

Egy teljes körű casco gépjármű biztosítás azokra a károkra nyújt fedezetet, amelyeket véletlenül mi okoztunk saját autónkban (pl. közlekedési baleset, parkoláskor szerzett sérülés az autón), esetleg természeti jelenségek miatt következtek be (pl. elemi kár, fakidőlés, jégverés), de kiterjed még lopáskárra, részlopásra, rablásra és üvegkárra is. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással ellentétben a casco megkötése nem kötelező, de ha autónk értéke indokolja, érdemes elgondolkoznunk rajta, hisz kár esetén a pénzügyi segítségen felül szélesebb körben is segítséget nyújt a bajban.

Durrdefekt esetén is, ha az út mellett ragadnánk menetképtelen autónkkal, jól jön az azonnali segítség – aminek árát fedezi a casco is. Akár fiatalabb, akár idősebb autóknál hasznos lehet az assistance szolgáltatás, ami önhiba, vagy műszaki probléma esetén nyújt segítséget a biztosítottaknak. A szolgáltatás 24 órában elérhető, nem csak Magyarországon, hanem Európa területén is. De jól jöhet még a Mentés/szállítás/tárolás biztosítás is!

Ezek a szolgáltatások az éves díjhoz mérten nem jelentenek számottevően nagy kiadást, cserébe nagy szolgálatot tehetnek a bajba került autós számára. Korábbi cikkünkben összeszedtünk pár hasznos casco kiegészítő szolgáltatást, amit érdemes lehet kérni, ha biztosra akarunk menni.

Ne maradj le további érdekes cikkeinkről sem, lájkold Facebook oldalunkat és iratkozz fel blog hírlevelünkre! Szívesen várjuk a kommenteket és kérdéseket is a témában itt, a blogon és Facebook oldalunkon egyaránt!

---