Minden autótulajdonos tudja, hogy az autó csak úgy gurulhat ki a forgalomba, ha van rajta kötelező biztosítás. Nem csak autósokra vonatkozik ez a szabály, hanem motorosokra, tehergépkocsisokra, autóbuszosokra és még sorolhatnánk tovább.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás azoknak a károsultaknak téríti meg a kárát, akiknek mi okoztuk a bajt az autónkkal. Ennek a biztosításnak a része a bonus-malus rendszer, aminek a lényege, hogy jutalmazza azokat, akik balesetmentesen vezetnek, és bünteti azokat, akik kárt okoznak.
Elsőre talán nem tűnik bonyolultnak, de könnyű elveszni az apró részletekben. A rendszer szabályait jogszabály tartalmazza, egy NGM rendeletben. Első, sőt talán negyedik nekifutásra is elég nehezen kibogozható ebből, hogy mit is kell tudnunk, úgyhogy megkíséreltük olvashatóbb formába önteni a rendszer működését.
Az alapok – a rendszer szereplői
Először is ott van a jármű tulajdonosa, akié az autó, másodszor pedig az adott jármű üzembentartója, vagyis aki azt állandó jelleggel használja. A bonus-malus redszer az üzembentartóra vonatkozik, ha pedig ugyanaz a tulaj mint az üzembentartó, akkor azt tulajdonos-üzembentartónak nevezzük. A gépjármű forgalmi engedélyében mindig szerepelnie kell az üzembentartónak. Illetve ez fordítva is igaz, akinek a nevére szól a forgalmi az az üzembentartó. Pl. ha lízingeljük az autót, előfordul, hogy a tulajdonos a bank és így a törzskönyvet is a bank nevére állíthatják ki. Ugyanakkor a forgalmi engedélyben üzembentartóként már mi szerepelünk.
Kártörténeti adat tulajdonképpen az üzembentartó és autójának vagy inkább az üzembentartó szerződés„múltja”. Pontosabban az, hogy üzembentartó által biztosított autóval okoztak-e balesetet, koccanást, stb., amit aztán a biztosító kifizetett. Ehhez kapcsolódik még a kártérítési kötelezettség ismerté válásának dátuma, hogy történt-e kifizetés, valamint a kifizetett összeg visszafizetésének ténye és időpontja.
Újonnan belépő üzembentartó: aki az elmúlt két évben nem volt üzembentartója gépjárműnek. Ha most kötök kötelező biztosítást először, akkor új vagyok, hiába van tíz éve van jogosítványom.
Új belépő leszek akkor is, ha elveszítettem a megszerzett fokozatot. Ez akkor következik be, ha legalább két éven keresztül nem volt biztosításunk egyetlen (azonos kategóriába tartozó) járműre sem. Példa: B05-ös fokozatban voltam személygépkocsival, aztán három évig csak teherautónak leszek üzembentartója. Ezek után újra személygépkocsira akarok biztosítást kötni, akkor megint új belépőnek fogok számítani.
A rendszer működése
A bonus-malus rendszer nem csak személygépkocsira terjed ki. Vonatkozik motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra is.
Amikor megkötjük a kötelező biztosítást, akkor nyilatkoznunk kell az előzményeinkről a kártörténeti múltunknak és a rendeletben meghatározott besorolásunknak megfelelően.
Minden biztosító nyilvántartja bonus-malus rendszer szerint a biztosítottjait. Ezek az adatok egy általános (közös) rendszerbe kerülnek be, így az adott szintünk akkor is megmarad, hogyha biztosítót váltunk.
Erre vonatkozóan kérhetünk információt a biztosítónktól, de ezt adatvédelmi okokból csak a biztosítási jogviszonyban álló személy kérheti! Ez valahol jogos is, mivel senki sem szeretné, ha boldog boldogtalan hozzáférhetne a szerződéses adataihoz. Persze, ha nem magunk szeretnénk eljárni, írásban meg is hatalmazhatunk erre valakit. Ha felhívnánk a biztosítót, készüljünk fel a biztosításunk kötvényszámával, valamint személyes adatainkkal.
Besorolás a bonus-malus pontrendszerbe
A besorolási rendszert az alábbi táblázat mutatja:
Újbelépőként az A00-ról indulunk.
Ha egy éven keresztül nem okozunk olyan káreseményt, amiben a felelősségünk a biztosítással érintett gépjárműre vonatkozóan bizonyítható (nem okoztunk kárt a biztosított autónkkal), egy szintet lépünk feljebb. A legmagasabb szintet, a Bonus 10-et, leghamarabb 10 év balesetmentes vezetés után érhetjük el.
Ellenben a Malus rendszerben gyorsabb a lefele haladás – legalábbis személygépjármű esetén. Ennél a kategóriánál egy káreset után kettőt, két káreset után már négyet lépünk vissza, és így tovább. „Jó hír”, hogy M04 alá nem tudunk csúszni.
Ez a rendszer nem ugyanúgy működik a casco esetében, mint a kötelező biztosítás esetén. A casco biztosításnál az adott termék feltétele határozza meg a bonus-malus rendszert. Vagyis ahány casco biztosítási termék, annyi féle rendszer létezhet. Nem csak biztosítónként, de akár termékenként is eltérhetnek. A „Casco biztosítás különös feltételei” név alatt megtaláljuk a Genertel és a Generali casco-ra vonatkozó szabályrendszerét.
További fontos tudnivalók
A fokozat mindig az autó üzembentartójához kötődik.
Függetlenül attól, hogy ki vezette azt. Ha egy barátom vezetett, és balesetet okozott, akkor is az én bonus fokozatom fog csökkenni. Kivételt jelent, ha jogosulatlanul használják (ellopják az autóm és még karamboloznak is vele…). Ez utóbbi esetben csak akkor ússza meg a bonus-malus besorolásunk, ha tettünk feljelentést a jogtalan felhasználó ellen.
Egy szerződés egy járműre vonatkozik.
Ha egyszerre két autóm van, akkor is külön szálon futnak a bonus-malus besorolások. Amikor veszek egy új autót, de nem adom el a régit, akkor az új jármű esetén a fokozatom A00 lesz. Ha úgy döntök, hogy eladom a régi autómat, akkor az adásvételt követően az eddig elért fokozatom átvihető: ez két éven belül kell, hogy megtörténjen, a régi járművemmel azonos kategóriában, valamint az üzembentartónak ugyanannak kell lennie. Ha eladom az autómat, akkor a biztosítási szerződés úgy nevezett érdekmúlás miatt megszűnik. Vagyis ha már nem az én autóm, akkor az azzal okozott károkért sem én felelek, így nincs mit biztosítani.
Díjnemfizetés
Ha nem fizetjük be a biztosítási díjat, és a szerződés megszűnik díjnemfizetés miatt a bonusunk attól még megmarad! Annyit azért érdemes tudni, hogy ne ilyenkor cseréljünk autót, mivel a bonus fokozat nem vihető tovább másik járműre, ha díjnemfizetéssel szűnt meg a szerződésünk. Ilyenkor ugyanannál a biztosítónál kell újra kötnünk a biztosításunk, és befizetjük az elmaradt díjat, valamint a fedezetlenségi díjat (azt a büntetést, amit azért kaptunk, mert nem volt biztosítás az autónkon). Ez súlyos anyagi terhet jelenthet, ezért fontos, hogy mindig figyeljünk a kötelezőnk befizetésének határidejére! Már csak azért is, mert a fedezetlenségi díjnál már csak az a nagyobb teher ha kárt okozunk és azt saját zsebből kell visszafizetnünk a Mabisz által kezelt kártalanítási számlának.
Új belépőként talán kicsit bonyolultnak tűnik a rendszer. Minden káreseményt, amit mi okoztunk, a biztosító megtérít, de nem biztos, hogy ez megéri számunkra is. Egy koccanás után visszaesünk alacsonyabb fokozatra, és a biztosításunk jelentősen megdrágulhat, hiába van szó mindössze néhány karcolásról. Ugyanakkor erre is van megoldás. A biztosító a kár kifizetését követően levélete küld, amiben tájékoztat a kifizetett összegről és arról a lehetőségről, hogy ha ezt neki visszafizetjük megmarad a bonusunk. Kis összegű kár esetén érdemes lehet élni ezzel a lehetőséggel, és megtartani a bonusunkat.
Ne maradj le további érdekes cikkeinkről sem, lájkold Facebook oldalunkat és iratkozz fel blog hírlevelünkre! Szívesen várjuk a kommenteket és kérdéseket is a témában itt, a blogon és Facebook oldalunkon egyaránt!
