A forró kánikulát folyamatosan megszakítják a tomboló nyári viharok. Van, hogy nem tartanak csupán egy óráig, máskor egész éjszakán át dühöng. Aztán reggel ott állunk a kertünk szélén, és hitetlenkedve nézzük a gyönyörű rózsabokor csonkjait, vagy éppen a beázott garázs falán elnyúló foltot. Rendben, hogy van lakásbiztosításunk – ami a házunkban keletkezett elemi károkra fedezetet nyújthat – de mi a helyzet a házunkon kívül eső tulajdonunkkal?
Házunk mellett álló épületeink
Nem minden lakásbiztosításban vannak benne a melléképületek. Ezek a melléképületek lehetnek a házunkkal egybeépítve és lehetnek teljesen különállóak, a lényeg, hogy nem lakás céljára használjuk őket. Ilyen például a pincénk, a nem a főépületben létesített nyári konyhánk, a garázsunk, vagy a sufnink. Fontos az is, hogy a mi lakcímünkön álljanak. Ha például egy utcával lejjebb bérelünk egy garázst, az nem számít a lakásunk melléképületének.
A Genertel esetében ezek a helyiségek a biztosítás részét képezik 50 m2-ig. Más biztosítás esetében előfordulhat, hogy kiegészítésként lehet választani az alapcsomag mellé. Erre érdemes figyelnünk biztosítás megkötésekor, ha pedig nem vagyunk biztosak benne, de rendelkezünk ilyen építményekkel, akkor mindenképp kérdezzünk rá!
A biztosítás csak rendeltetésszerűen használatba vett épületekre terjed ki. Ha építés, bővítés, átépítés alatt áll bármilyen épületünk, akkor ezek csak külön kiegészítő fedezet, illetve díj alapján biztosítottak.
Kerti hinta beleszámít?
Ha a szabadban tárolt vagyontárgyainkra is kötöttünk kiegészítő biztosítást, akkor igen. Alapvetően ingóságbiztosításba csak a bezárható épületben tárolt vagyontárgyak tartoznak bele, mint a függöny, a lámpák, vagy a kanapé. A kerti hinta, a mobil grillsütő, vagy más bútoraink nem a ház részét képezik. Ezért fontos tudnunk, hogy milyen biztosítást szeretnénk megkötni.
A lakásbiztosítás épület biztosítási részét a nem mozgatható (ingatlan) eszközeink képezik. Ilyen a ház előtt a járdánk, a kerítésünk, a napkollektorunk, vagy a kaputelefonunk. Minden, ami ingó dolog, az már egy másik biztosítási csoportba tartozik.
Itt egy szemléletes példa: lehet felállítható kerti medencénk, és lehet beépített medencénk. Ha elköltözöm, akkor a felállítható medencét összecsomagolom és viszem magammal, amíg a beépítetett hátra kell hagynom. Az egyik ingó, a másik ingatlan és így a biztosításba is eszerint számít bele. Az épített medencék esetében jó ha tudjuk, annak nyitható fedelére általában nem terjed ki az önmagában az épületre kötött a biztosítás fedezete.
Viharkár vagy vandalizmus?
Fontos azt is észben tartani, hogy eddig csak elemi károkról beszéltünk. Ma Magyarországon az elemi károk szinte mindig az alapbiztosítás részét képezik. Ha villámlás, jégverés, hónyomás, földomlás és további természeti erők okozta veszteség ér, akkor nagy valószínűséggel számíthatunk a biztosítónkra. Azonban ha szándékos emberi rongálásról beszélünk,akkor az nem feltétlen a biztosításunk része. Ha ez utóbbi esetet is szeretnénk lefedni, akkor szét kell néznünk a kiegészítések között (pl. szabadban tárolt ingóságok kiegészítő), vagy más biztosítást kell választanunk. Itt is figyeljünk a feltételekre, hiszen ha pl. a kerítésem nem volt legalább 150 cm magas vagy ha a kapum nem volt zárva, amikor a rongálás történt, akkor sajnos hiába kötöttem meg a biztosítást.
Az elemi károknak is megvannak azért a szabályai. Egyrészt, hogy valóban vihar történt-e: mivel a biztosító nem lehetett ott, amikor leszakadt az ég, ezért meteorológiai jelentések alapján tájékozódik elsősorban. Ha a jelentések szerint nem volt csak egy kis szél, akkor hiába vitte le néhány gyengébben rögzített cserepünket a szél azt nem fogja fedezni a biztosításunk.
További korlátozás még rendszerint a jégverés esetén a szabadban hagyott ingóság. A feledékenység ezen formáját sajnos nem biztos, hogy fedezi a biztosítás.
És az elvert rózsabokor…?
A biztosítás alapvetően a növényeink újratelepítésével kapcsolatos költségeket téríti meg. Legtöbb esetben csak akkor kaphatunk utánuk szolgáltatást, hogyha azokat saját felhasználásra termeljük. Az eladásra szánt növényekhez más típusú biztosítást kell kötnünk (vagy, ha a biztosítónknál lehet, akkor ilyen típusú kiegészítőt kell választanunk).
Vezetékes vízkár
A víz okozta károk nem csak az eső miatt következhetnek be, hanem például a föld alatt futó vezetékek törése, repedése miatt is. Az elfolyt víz maga is nagy kiadás lehet (ma már ennek fedezetére is köthető kiegészítő biztosítás), akárcsak a csövek feltárása, cserélése. Ez is olyan eset, amire érdemes odafigyelnünk, amikor megkötjük a biztosítást.
Mit tegyek, ha itt a baj?
Először is mindent meg kell tennem, hogy enyhítsem a kárt. Ha eltört a beépített medence vízvezetéke, vagy beszakadt a tető azonnal hívnom kell a szerelőt, és gondoskodnom kell arról, hogy további károm ne essen. (Például a tető beszakadása esetén fóliával le kell fednem a lyukat) Ilyenkor hasznos, ha van lakás-asszisztencia szolgáltatás (pl. S.O.S. lakásfix) a biztosításunkban.
Mentsük, ami menthető! És közben mindent dokumentáljunk. Becsüljük meg a károkat, még a bejelentés előtt: hány négyzetméter sérült, vagy ázott be, milyen értékű ingóságokban esett kár, és így tovább. Ingóságok esetében az a legjobb, ha előkeressük a vételi számlákat, vagy keressünk olyan régebbi fényképet, amin szerepelnek.
Ne dobjuk ki a károsodott tárgyainkat! Mindenképp tartsuk meg az elrepedt vezetéket, amit kicseréltek, vagy a törött padot a kárrendezés befejezéséig. A garázsban eltéve, vagy fóliával letakarva igyekezzünk ezeket is védeni. Készítsünk fotót akkor, amikor a baj megtörtént!
