Szakértőnket, Miháltz István építészmérnököt kérdeztük az esővíz elvezetésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, teendőkről és a csatornarendszer hibáinak megoldásáról. Cikksorozatunk első részéből mindent megtudhatsz a vízelvezető rendszer elemeiről, anyagairól és arról, mely típusok mennyi ideig állnak ellen a természeti hatásoknak!
Minden tudnivaló az esővíz levezető csatornáról és az ereszcsatornáról!
Az épülethibák tekintélyes része a házunk, lakásunk nedvesedésével, vizesedésével kapcsolatos. A víz lételemünk, nélküle nincs élet, viszont lehet belőle sok is: nem csak kellemetlen, hanem egészségre káros is, ha lakásunk, munkahelyünk fala nedvessé válik. Ennek rengeteg oka lehet. Ebben a cikkben a hibás esővíz levezető csatornával, a hibák következményeivel, és persze megelőzésük, kijavításuk lehetőségeivel foglalkozunk.
1. Mi az esővíz levezető csatorna, vagy ereszcsatorna?
Az épületek tetejéről az esővizet levezető eszközök („szerkezetek”) jól átgondolt rendszert kell, hogy alkossanak. Ezért ezt a rendszert vízelvezető rendszernek nevezzük. A tető mibenlététől függően, azaz hogy honnan kell az esővizet elvezetni, lapostető, vagy magastető vízelvezető rendszeréről beszélünk. A lapostetőnek is lehet külső, a homlokzaton látható vízelvezető rendszere, de inkább az épületen belül vezetett szokott lenni, viszont a magastetőknek alapvetően mindig külső vízelvezető rendszer készül. A továbbiakban erről, a külső vízelvezető rendszerről beszélünk.
2. A külső vízelvezető rendszer elemei
- Ereszcsatorna – a tető eresz szélén, alapvetően vízszintesen futó, a tetőről a vizet felfogó, félköríves, vagy szegletes, felülről nyitott csatorna. A lefolyási pont irányába lejtően kell kialakítani, elhelyezni. Lehet ún. függő-ereszcsatorna, de tető síkjába rejtett is, vagy párkányra fektetett is.
- Esővíz levezető csatorna, amelyik az ereszcsatornához csatlakozik, és alapvetően függőlegesen vezeti le a vizet. Alrészei az ereszcsatornához csatlakoztató tölcsér, majd a párkánytól a falsíkig bevezető hattyúnyak. Alul pedig vagy a szabad kifolyó, vagy a földbe vezetéshez szükséges elem (pl. állványcsatorna).
A fentiekből talán már érthető, hogy miért nem csak „esőcsatorna” megnevezést használunk, hiszen abból a névből nem tudnánk, hogy az esővíz levezető csatorna melyik részére, elemére gondolunk.
3. Ereszcsatorna és esővíz levezető csatorna anyagai
Manapság leginkább ezekből az anyagokból készült csatornákat használjuk:
- Színes műanyag bevonatú horganyzott acéllemez: Sokszor mondják „Lindab” lemeznek, mert Magyarországon először a Lindab cég forgalmazott nagy mennyiségben ilyen anyagokat, de ma már több más gyártó ilyen terméke is kapható. A színes műanyag bevonattal védett tűzihorganyzásnak köszönhetően ez az anyag igen tartós, különböző gyártók igen hosszú – 15-20-30 – éves garanciaidőket vállalnak arra, hogy az acéllemez nem rozsdásodik át.
- Ötvözött horganylemez: Ezekre a termékekre a gyártók még hosszabb garanciaidőket is vállalnak.
- A vörösréz anyagú esőcsatornákra azt mondják, hogy örökéletűek, de valóban 60-80 évet is kibírnak (régen, a kisebb légszennyezettségnél még 100 évet is). Azonban ezek a legdrágábbak is. Alkalmazásuknál azt is figyelembe kell venni, hogy felületük egy idő után „megzöldül”, de ez nem hiba, hanem csak a rézötvözet anyagát védő patina.
- Alumínium lemez csatornák- speciális feltételekkel szoktuk használni, mivel ezeket nem lehet forrasztani, csak szegecselni. Manapság ismét egyre terjednek, amikor már vannak olyan festékeink, amelyekkel be lehet őket festeni bármilyen színűre.
4. Újabban használt esővíz levezető csatorna anyagok
A műanyag esővíz levezető rendszerek is megjelentek. Azonban nagyon fontos rögtön hozzátenni azt, hogy ezek nagyon különböznek az épületen belüli esővíz elvezetésre szolgáló szürke PVC csövektől, és a földbe helyezendő narancsszínű, ún. PVC-KG csövektől. A szürke vagy narancsszínű PVC csövek nem alkalmazhatóak külső térben, nem bírják a nap ultraibolya sugárzását! (Még akkor sem, ha sajnos elég gyakran látunk ilyesmit)
- A horganyzott acéllemez csatornákat ma már csak alárendeltebb helyen alkalmazzuk, mert ezek élettartama sokszor a 10 évet sem éri el.
5. Milyen anyagokat nem alkalmazunk?
- Az azbesztcement csöveket külső esővíz levezetésre ma már nem alkalmazzuk!
- Tudtad? Az azbesztcement felületekről leváló részecskék rákkeltő hatásúak, viszont régebben használatos a „tetőpala” is kizárólag ebből készült. Ma már tilos az alkalmazásuk.
- Horganylemez (cink, Zn) csöveket sem alkalmazunk, mert azok túlságosan puhák, gyengék, főleg az ereszcsatorna céljára.
- A védetlen, fekete acéllemez anyagok sem megfelelőek erre a célra, még a régebben szokásos mázolással sem, mert ipari védelem nélkül túlságosan gyorsan korrodál.
+1 TIPP!
Bármilyen anyagról is beszélünk, a gyártók rendszereket állítanak elő ezekből az anyagokból. Annak érdekében, hogy az elemek illeszkedjenek egymáshoz, a csatornához és a lefolyócsőhöz mindig ajánlott, hogy a csatorna, a lefolyócső és a szerelvények egyaránt ugyanazon rendszer elemei legyenek!
