Életünk része a torlódás?
Budapesten egy évben átlagosan 24 órát állnak az autósok valamilyen közlekedési dugóban. Nem csak a fővárosi lakosok mindennapjait keseríti meg a torlódás, a vidéki nagyvárosokban is sokan szenvednek ettől. Milyen okok húzódnak meg a folytonos belassulás mögött és hogyan változtathatunk rajta? Lássuk most ezeket!
Miért nem halad a sor?
Gyakran megjósolhatatlan, mikor, hol alakul ki fennakadás, de a legtöbbször mégis jól kiszámítható mintázatokkal találkozunk. Az általános közlekedést lassító okok mellett (kint felejtett táblák, értelmetlen közúti korlátozások, sávlezárások, balesetek) tudjuk, hogy a fővárosi bevezető utak reggel és délután bedugulnak. A városi haladási ütemet is ki lehet számítani, ha elég ideje élünk már a környéken, és tisztában vagyunk azzal is, hogy mikor, hol, mely részek a legrosszabbak. De egy valamit talán nehezen tudunk belekalkulálni az utazásra szánt időnkbe: a fantomdugót.
Fantomdugó – mi ez és hogyan alakul ki?
A jelenség ismerős lehet: a kocsi oszlop araszol, minden látható ok nélkül, baleset, vagy lezárás nem akadályozza a haladást, mégsem megy a sor, csak csordogál, meg-megáll. Mi történik? Fantomdugó akkor alakul ki, amikor a haladás dinamikája megakad, az autók egymáshoz túl közel haladnak, és egy fékezés alkalmával megtorpannak. A túl közeli követési távolság dinamikai problémákat okoz az autóvezetés során. Mindenki máshogyan reagál ezekre a helyzetekre, van, aki lassít, ha nagyon ráhúzódnak hátulról, míg más ekkor a gázra lép és beelőzi az ő előtte haladót, aki szintén gyorsítással vagy lassítással reagál majd.
Stépán Gábor akadémikus példájában kitért az ilyen helyzetek kialakulásának mechanizmusára. Az időkésést tartalmazó rendszerek vizsgálatával foglalkozó szakember szerint:
„…hogy milyen követési távolságot tartunk, milyen sebességgel megyünk autópályán, városban, az annak függvényében fejlődött ki, hogyan tudták az autók vezetői kezelni saját reflexeik késését. A lábunk felé 6 tized másodperc a késés, de néha 1-2 másodpercbe is beletelik, mire döntésünk után reagál az autó.”
Példájában elmagyarázza a fantomdugó elméletének lényegét. Ha a változás kismértékű, a forgalmi rend hamar visszaáll és normális ütem szerint halad tovább, míg, ha a változás mértéke elér egy szintet, (25%-nál nagyobb változás a sebességben) a dugó állandósul.
Példa
Tegyük fel, 130 km/h-val haladunk, de megzavarnak minket annyira, hogy 110-re kelljen lassítanunk. Ekkor a mögöttünk levőnek 112-re, az utána levőnek pedig 114-re kell lassítania és így a dugó kioldódhat egy idő után, a sebesség visszaállhat 130-ra.
Viszont, ha 130-ról viszonylag gyorsan kell lassítanunk 100-ra, akkor a következő autó 98-ra fog lassítani, az őt követő 96-ra, aztán 94-re – és mögöttünk több kilométerre valakinek meg kell állnia. Kialakul a dugó, ami már nem tud feloldódni!
Mit tehetünk mi, autósok?
Ha eltekintünk a közlekedési anomáliáktól (sávlezárások, kint maradt táblák, stb.), megpróbálhatunk mi is tenni azért, hogy minél kisebb eséllyel kerüljünk dugóba, okozzunk fennakadást. 4 apróság, amit, ha megteszünk, megelőzhetjük a dugó kialakulását:
- Ne csak az előttünk lévő autót figyeljük, hanem a mögöttünk haladót is.
- Haladjunk egyenletes tempóban!
- Ne váltsunk hirtelen sávot, ne kapkodjunk, főként ne tolakodjunk sávról sávra azért, hogy pár másodperccel előrébb legyünk másoknál.
- Minél jobb a reakcióidőnk, annál kevésbé járulunk hozzá a fantomdugó kialakulásához. A fáradtság, ahogy a mobilozás is, mind nagymértékben megnöveli a reakcióidőt, azon felül, hogy rendkívül balesetveszélyes. Kialvatlanul, dekoncentráltan ne üljünk a volán mögé!
TIPP!
Nem csak óraátállításkor zavarodhat meg az időérzékünk. Akár egy pár napig tartó, a napi rutint megbolygató esemény is lefáraszthatja az idegrendszerünket. Korábbi cikkünkből megtudhatod, milyen hatásai vannak az autóvezetésre a kialvatlanságnak, és hány métert számít a mikroalvás vezetés közben!
Mit tehet a tudomány és a robotika?
Már a tempomat használata is sokban hozzájárul a dugók elkerüléséhez, de a hirtelen helyzetek ellen ez sem véd teljesen. Rengeteget számít a közlekedés forgalomirányítási rendszere, a kiépített eszközök hatékonysága is (körforgalmak, forgalomfüggő, összehangolt jelzőlámpák, stb.), de ezekben az esetekben is a legfőbb befolyásoló tényező az emberi viselkedés.
Megoldást jelent majd a problémára az önvezető autók széleskörű elterjedése, hisz egy számítógép sokkal gyorsabb, előre mér, folyamatos számításokat végez, nem fárad el, és magától képes eldönteni. Sajnos, egyelőre az önvezető autók is okoznak balesetet, a rendszer még nem teljesen kiforrott, de lassan haladunk a jövőbeli hatékonyabb megoldások felé. Addig is, amit emberileg megtehetünk, próbáljunk megtenni azért, hogy ne okozzunk torlódást, és ami még fontosabb: ne okozzunk balesetet.
TIPP!
Az önvezető autók elterjedése talán nem is olyan távoli jövő! Hogyan változtat ez a kötelező felelősségbiztosításon? Korábbi cikkünkből kiderül!
Ne maradj le!
Ne maradj le további hasznos cikkeinkről sem, lájkold Facebook oldalunkat és iratkozz fel blog hírlevelünkre! Szívesen várjuk a kommenteket is a témában itt, a blogon és Facebook oldalunkon egyaránt!
