Hőszigetelés: mit, hol, mivel és hogyan?
Hőszigetelés cikksorozatunk első részében végigvettük, miért fontos a hőszigetelés, mit érhetünk el vele, egyáltalán milyen szabályozások vonatkoznak rá és milyen vastagságban érdemes használnunk a különböző helyeken?
Hőszigetelés kisokosunk második részében házunk hőkibocsátását vesszük górcső alá!
Házunk / lakásunk hőszigetelendő területei – mivel kezdjük?
Ezen az ábrán szemléltetjük, hogy átlagos esetben házunk mely részein, felületein milyen arányban megy ki a meleg:
Természetesen ezek csak átlag számok, minden épület más. De nézzük részletesebben:
Falak
Ennek a legnagyobb a részaránya, hiszen általában ennek a legnagyobb a felülete, a többi lehűlő felülethez képest. Természetesen, ha az épület a 80-as, 90-es években, vagy később készült, akkor már a rendelkezésre álló sokkal jobb hőszigetelő képességű falazóblokkból épültek a külső falak. A hőveszteség így kisebb, mint az 50-es, 60-as években, vagy korábban épülteknél, vagyis ebben az esetben lehet kisebb a falakon távozó hő részarányának.
Tető
A magastetőt (beépített tetőtér esetén) ugyanúgy bele kell értenünk, mint a beépítetlen padlásterű padlásfödémet, vagy egy lapostetőt. A tető felülete jóval kisebb szokott lenni a falakénál, viszont helyzeténél fogva (a hő felfelé száll) nagyobb a szerepe az épület hőveszteségében. Ez tükröződik az előírt hőátbocsátási tényező értékében is: a tetőé kisebb szám (jobb hőszigetelésűnek kell lennie), mint a fal esetében.
Amennyiben beépítetlen padlásterünk van (és később szeretnénk azt beépíteni), akkor a padlásfödém hőszigetelését növeljük. Ez az összes utólagos hőszigetelés közül a legegyszerűbb, hiszen a hőszigetelő anyagot csak egyszerűen fel kell hordani, és – bár hézagmentesen – szét kell teríteni a padlásfödémen. A hőszigetelés tetejét valamilyen járkálásra alkalmas anyaggal – pl. OSB lemezzel – fedjük be vagy teljes felületen, vagy gyakran csak olyan részeken, ahol gyakran járkálunk, vagy netán tárolunk valamit. Mivel a padlásfödém hőszigetelése könnyen, gyorsan, és nagyon kis munkával – akár házilagos kivitelezésben – elvégezhető, ennek a területnek az utólagos hőszigetelése javasolható elsőként.
Ajtók – ablakok
A nyílászáróknál a hőveszteség 2 elkülöníthető részből áll:
A nyílászáró hőszigetelő képességét az alkalmazott üveg hőszigetelő képessége, valamint a nyílászárók résein át közlekedő levegő mennyisége határozza meg. Azt szoktuk mondani, hogy „húz az ablak”, ha érezzük a réseken bejövő hideg levegő légáramát. Ha régi ablakaink már elvetemedettek, rosszul zárhatóak, és nagyok a szárny és tok közötti rések (a hideg légáram kellemetlen, sőt egészségkárosodást okoz), és már nem tudjuk betömködni a réseket, akkor természetesen az ablakcsere a legsürgősebben elvégzendő energetikai korszerűsítési feladat!
Ma már gumi profiltömítésekkel rendelkező kiváló légzárású ablakokat építünk be, ilyeneket lehet kapni. Sok esetben az ablakcserék után ebből származik a baj, hisz nem tudatosan szellőztetünk. A régi ablakoknál megszoktuk, hogy ha nem nyitunk ablakot, a lakás úgyis szellőzik. Viszont, ha a tökéletes légzárású ablakok beépítése esetén nem gondoskodunk a szellőzés valamilyen megoldásáról (gyakoribb ablaknyitás, részszellőző, vagy hővisszanyerős szellőzők vagy rendszerek különböző formái), akkor a belső térben feldúsul a pára, ami a külső falakon párakicsapódás formájában károkat okoz, rendszerint elkezd penészedni a fal.
Ezen valamennyire a külső falak hőszigetelő képességnek növelésével, és-vagy a külső falak párafelvevő képességének növelésével is segíthetünk, de az egészséges szellőzést mindenképpen meg kell oldanunk. A lakásban tartózkodók párát és szén-dioxidot lehelnek ki, és szükségünk van friss, oxigén dús levegőre. Az „Ablakcsere és minden vonzata” egy külön téma, egy másik cikkben térünk ki rá részletesebben is.
Padló
Kevéssé közismert az a tény, hogy házunknak lefelé, a talaj irányába is van hővesztesége: még a szakmában is csak 20-30 éve kezdtük ezt a tényezőt is figyelembe venni. A talajon fekvő padló hőszigetelése még a 70-es, 80-as években sem volt gyakorlat, így a meglévő épületeink túlnyomó többségénél ilyennel nem találkozunk. Meglévő épület hőtechnikai korszerűsítésénél könnyebb helyzetünk van, ha fűtetlen a pince, aminek a födémét alulról tudjuk hőszigetelni. Más a helyzet, ha talajon fekvő padlónk van! Ekkor nyilván nem fogjuk a hőszigetelés kedvéért felbontani a padlóburkolatainkat (hacsak nem tapasztaljuk, hogy talajnedvesség elleni szigetelés sincs, ami komoly egészségkárosító körülmény lehet). Maradó talajon fekvő padló esetében feltétlenül ajánlott a külső falak hőszigetelését folytatni a talaj szintje alatt is 1 méter mélységig, illetve az alap mélységéig, ha 1 méter mélyre nem menne le az épület alapja. Ezzel csökkenteni tudjuk a padlónk alatti talaj lehűlését.
Jó tudni!
A külső falakra általában használt hőszigetelő anyagok nem használhatóak a talajban!
Cikksorozatunk utolsó részében a hőszigetelő anyagok típusaira és felhasználási lehetőségeire térünk ki!
TIPP!
További kérdések merültek fel? Várjuk kommentben a javaslatokat, tapasztalatokat, ötleteket, sőt, témajavaslatokat is!
