Húsvéti szokások és furcsaságok
Azt gondolod, a magyarországi locsolkodás az egyik legkülönösebb húsvéti szokások között van? Nem tévedsz sokat! A világ egyik legfurcsábbnak tekintett rituáléja a locsolkodás, ami nem csak hazánkban, hanem Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Ukrajnában és Lengyelországban is ismert. De mi a helyzet más országokban? Európa szerte hasonlóan ünneplik a húsvétot, mégis vannak kisebb-nagyobb különbségek. Sőt! Néha elég meghökkentőek az eltérések. 5+1 húsvéti furcsaság külföldön!
1. Kétszer jön a nyúl
Nem kell messzire mennünk, ha két húsvéti ünnepet is szeretnénk megülni. Romániában, a szórványban élő magyarság számára teljesen természetes, hogy a húsvétot kétszer ünneplik, a gyerekek örülhetnek, kétszer jön a nyúl. Ennek oka a nyugati és a keleti keresztények dátumszámítási módjának eltérésében keresendő, hisz az ortodox egyházak megmaradtak a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárásnál.
Tudtad?
Néhány évente előfordul, hogy a mozgó ünnep napja egy időpontra esik mindkét egyház esetében. Így történt ez 2017-ben, mikor is a nyugati és a keleti keresztény egyházak együtt ünnepelték a húsvétot április 16-án. Legközelebb ilyen csak 2025-ben lesz, akkor április 20-ára esik majd mindkét dátum.
A vegyes házasságban élők számára megszokottá vált, hogy kétszer főznek ünnepi menüt, kétszer festenek tojást, kétszer látogatják meg a családokat. Az ünnepi fogások is eltérőek, a magyarok hagyományosan bárányt esznek, míg a románok töltött káposztát. És ezek még csak nem is a legfurcsább húsvéti szokások!
2. Égjen a karácsonyfa
Nagyszombaton Németországban magas farakást építenek, amelynek tetejére tojásokkal és szalagokkal feldíszített fenyőfát is állítanak. Ezt a rakást felgyújtva ünneplik Jézus feltámadását. A több méteres lángok az életet szimbolizálják.
Ha mi is hasonlóval próbálkoznánk, például a kertben terveznénk égetést, sütögetést, először is tegyük meg a kellő óvintézkedéseket:
- Ne engedjük a gyerekeket a tűz körül futkározni és bármennyire is jó játék a nyárson sütés, amíg kicsik és a figyelmüket nem tudják koncentráltan lekötni egy dologgal, ne adjunk a kezükbe hegyes nyársakat.
- Vegyük figyelembe a széljárást is, erős szélben ne gyújtsunk tüzet, mert az könnyen továbbterjedhet.
- Mindig legyen nálunk tűzoltáshoz víz, vagy gyorsan és könnyen mozgatható földkupac.
- Ne elégedjünk meg egy gyorsan összetákolt felépítménnyel. Mindig jól rögzítsük a bográcsot és a sütőrácsot.
- Ne viseljünk bő, laza ruházatot nyílt láng közelében, egy óvatlan pillanat és mi is lángra kaphatunk.
Tudtad?
A tűznek itt szerencsehozó szerepe is van, a húsvéti ünnep része a tűzrakás átugrása. Főleg fiatal párok veselkednek neki, hogy a lángok felett kéz a kézben átszökkenve melléjük szegődjön a szerencse.
Másik németországi szokás a fák tojással való díszítése. A húsvéti tojásfa, ahogy a nevében is benne van, színes, szalagos tojásokkal teleaggatott fákat takar. Ez a díszes fa persze nem összetévesztendő a májusfával, amely felállítása hazánkhoz hasonlóan Németországban is szokás.
3. Haláltánc, csuklyák és 58 különböző közösség
A húsvéti szokások nagy hagyománynak örvendenek Spanyolországban, ahol a húsvét előtti vasárnap megkezdődik a „Semana Santa”, vagyis a Nagyhét, amely keretében országszerte körmeneteket tartanak, és bemutatják Mária és Jézus életének fontosabb eseményeit. Mivel 58 különböző vallási közösség indul a körmeneten, így mindegyik különböző ruházatba bújik, megkülönböztetve magukat a többiektől. A hét folyamán palástos, csuklyás leplekbe bújt vezeklők lepik el az utcákat, vállukon hordozva a tonnás ereklyéket. Egyes területeken, Nagycsütörtökön este csontváz mintájú jelmezbe öltözve vonulnak az utcára az ünneplők és haláltáncot járnak, miközben egy dobozban hamut hordoznak a kezükben.
4. Gyászruha és boszorkák
Finnország északi részén a Nagyhét csendesen telik. Szó szerint. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, és ekkor tilos a tűzgyújtás és mindenféle érintkezés ismerősökkel és rokonokkal egyaránt. A böjtöt szigorúan betartják, csak naplemente után esznek.
A délkeleti területeken az ortodox családok gyermekei házról házra járnak jó kívánságokat és áldást kérve rokonaik számára. Cserébe cukrot és édességeket kapnak, húsvét vasárnap pedig színes, festett és csoki tojásokat.
A nyugati területek hagyománya talán a leginkább furcsa. Itt a gyerekek kormos arccal, seprűvel, boszorkánynak öltözve járják az utcákat, bekopogtatva mindenhová édességet kérve. Ezzel a néphagyománnyal űzik el a boszorkák megjelenését húsvét vasárnap és hétfőn.
5. Tojástörés a templom falán
Bulgáriában páratlan számú színes tojást helyeznek el a húsvéti kenyér körül, amelyet az ételáldáshoz a pap visz el a templomba. Az áldás után az ünneplők vesznek a tojásból, de nem maguk számára, hanem azért, hogy odaajándékozhassák barátaiknak. Az éjféli mise után, a szigorú böjt lezárásaképpen az első tojást a templom falán törik fel és ez az első étel, amit hosszú idő után elfogyasztanak.
+1 hely, ahol a nyúl húzza a rövidebbet
A jelképpé vált húsvéti nyúlnak nincs szerepe Ausztráliában. A 19. században betelepített, gyorsan túlszaporodó, a helyi természetes állat- és növényvilágot tönkretevő rágcsáló nem örvend nagy népszerűségnek, így egy őshonos erszényes állatkával cserélték fel a füles jószágot. A bilby névre hallgató erszényesnyúl csoki formába öntve kerül a boltok polcaira. Bilby nagysága nem éri el a közönséges nyulakét, orra hegyes és hosszúkás, bár látása gyenge, hallása nagyon éles. A fura kis állat a veszélyeztetett fajok listáján szerepel.
Új-Zélandon még rosszabb helyzetben vannak a nyulak. A túlszaporodott populációk visszaszorítása érdekében a Déli szigeten húsvétkor külön eseményt szentelnek a nyúlvadászatnak.
Ne maradj le további érdekes cikkeinkről sem, lájkold Facebook oldalunkat és iratkozz fel blog hírlevelünkre! Szívesen várjuk a kommenteket és kérdéseket is a témában itt, a blogon és Facebook oldalunkon egyaránt!
