Ha autóban ülve rádiót hallgatunk, szinte mindig hallunk egy-két balesetről. Legyen szó egy kisebb koccanás okozta dugóról, vagy komoly anyagi és személyi sérülést okozó karambolról, mások történetét hallva gyakran gondoljuk úgy, hogy ez velünk úgysem történhet meg. Lehet, hogy már tíz-húsz éve balesetmentesen vezetünk, illetve minden szabályt betartva kerüljük a kockázatot, a baj azonban még így is megtörténhet. Cikkünkben ahhoz adunk hasznos tanácsokat, mit tehetünk autóbaleset esetén.
Az autóbalesetek gyakori okai
Számos külső tényező vezethet balesethez, amikre sofőrként nincs közvetlen ráhatásunk. Ilyenek lehetnek a rossz látási viszonyok, az időjárás, illetve akár a többi autó vezetője is. A közúti forgalomban ezért nemcsak az a fontos, hogy betartsuk a KRESZ szabályait, hanem azt is figyelembe kell vennünk, hogy másokkal együtt közlekedünk, így érdemes felkészülnünk a váratlan helyzetekre is.
Fáradtság és figyelmetlenség
Fáradtan, illetve felfokozott érzelmi állapotban is jelentősen csökkenhet a reakcióidőnk. Ha álmosnak érezzük magunkat, esetleg azt vesszük észre, hogy figyelmünk elkalandozott az útról, vagy épp zaklatottak, feldúltak vagyunk, érdemes egy kis pihenőt tartani. Húzódjunk félre, sétáljunk egyet, vagy igyunk egy kávét, hogy felfrissüljünk!
Sajnos számos autóbaleset okozója a figyelmetlenség, akár a saját hibánkból, akár más sofőr hibájából történik a koccanás. Vezetés közben ezért mindig figyeljünk a körülöttünk lévő autók mozgására és készüljünk fel a lehetséges váratlan helyzetekre. Ha például valaki látványosan gyorsan hajt, inkább engedjük el, ha pedig nem tart megfelelő oldaltávolságot a sávjában (cikázik), igyekezzünk a lehetőségeinkhez képest távol kerülni tőle.
Rossz látási viszonyok
Az őszi és tavaszi hónapokban, illetve az alkonyat körüli órákban jelentenek fokozott veszélyt az autósokra a napsugarak. A Nap ilyenkor alacsonyabban jár az égen, így gyakran visszatükröződik az aszfalton és a többi járművön, ami megnehezíti a távolságok felmérését és a lehetséges úthibák észrevételét. Érdemes erre egy jó napszemüveggel is felkészülni, ami nemcsak a szemünkbe jutó UV sugárzást csökkenti, hanem a napsugarak által okozott tükröződést is.
Alattomos kátyúk
Az úthibák többszörösen is veszélyesek lehetnek. Egy nagyobb kátyú ugyanis könnyen komoly kárt okozhat a ráfutó kerékben, ami eldeformálódik, és akár az autó is teljesen menetképtelenné válhat. Ezen kívül a felfüggesztés is sérülhet, illetve meg is dobhatja az autót, aminek következtében az akár meg is csúszhat, ezzel tovább fokozva a balesetveszélyes helyzetet.
Kedvezőtlen időjárási körülmények
Az eső, a köd, a hó vagy a jégeső, de még az erős szél is vezethet autóbalesetekhez. Erre a KRESZ is külön kitér, miszerint az utazósebességünket mindig az időjárási és látási viszonyoknak megfelelően kell megválasztanunk. Előfordulhat például, hogy autóúton erős esőben a féktávolságunk megnő, míg a belátható útszakasz hossza lecsökken. Ilyen helyzetben még a 110-es sebességhatár betartása mellett is vakon vezetés alakulhat ki, vagyis amikor a féktávolságunk nagyobb, mint a belátható útszakasz. Ilyenkor könnyen kialakulhatnak ráfutásos balesetek, illetve a vizes úton hirtelen fékező autó nagyobb eséllyel csúszik meg vagy pördül ki.
Tudod, mik a gyakori őszi-téli autós károk? Korábbi cikkünkből megtudhatod!
Mi a teendő autóbaleset esetén?
1. Álljunk meg és mérjük fel a kárt!
Az autóbaleset helyszínét csak abban az esetben hagyhatjuk el, ha személyi sérülés nem történt és a felelős személye nem vitatott. Első lépésként tehát fontos, hogy álljunk meg és mérjük fel a kárt! Ez a helyzet okozta sokkos állapotban nem mindig egyszerű, de próbáljunk higgadtak maradni, vegyünk fel láthatósági mellényt és csak akkor szálljunk ki az autóból, ha az biztonságos. A megfelelő körülmények megteremtését segíti az elakadásjelző háromszög kihelyezése, amit a baleset helyszínétől több méterre érdemes lerakni, hogy a többi autósnak legyen ideje és helye kikerülni minket.
2. Személyi sérülés esetén és vitatott helyzetben hívjunk rendőrt!
Egy egyszerű koccanás esetén, ha csak anyagi kár történt és világos a hibás fél személye, nem muszáj rendőrt hívni. Azonban, ha személyi sérülés történt, akármennyire kicsinek is tűnik, kötelező rendőrt hívni a balesethez. Mivel ebben az esetben helyszínelésre is szükség lehet, fontos, hogy akármennyire is a forgalom útjában vannak az ütközött járművek, azokat nem szabad megmozdítani, amíg a kiérkező rendőr erre engedélyt nem ad.
3. A kárbejelentő lap kitöltése
A kék-sárga kárbejelentő lapot könnyen letölthetjük az internetről, illetve okostelefonunkon is kitölthetjük az E-kárbejelentő app segítségével. Ha papír alapon történik a nyomtatvány kitöltése, figyeljünk arra, hogy adatainkat olvashatóan írjuk le és ügyeljünk a pontosságra. Erre akár figyelmeztessük a baleset további résztvevőit is, mivel jelentősen megnövelheti a biztosítási eljárás menetét egy rosszul olvasható adat.
Ha nem vitás a balesetet okozó személye, a megjegyzés rovatban írásban is rögzítsük ennek a tényét, a későbbi viták elkerülése érdekében. Illetve rajzzal is pontosíthatjuk a járművek helyzetét és a baleset körülményeit. A kitöltés után a másodpéldányt adjuk át az autóbaleset másik résztvevőjének, és nyújtsuk be biztosítónknak a nyomtatványt. Ha elektronikusan, vagy applikáción keresztül történik a kitöltés, erre akár már a baleset helyszínén is sor kerülhet.
4. Az autóbaleset bejelentése
Ne felejtsük el bejelenteni a balesetet a biztosítónk felé akkor sem, ha nem mi voltunk a felelősek!
+1. Amennyiben járművünk nem képes a “saját lábán” távozni a helyszínről, kötelességünk gondoskodni annak elszállításáról és tárolásáról. Ilyenkor jól jöhet egy megbízható autómentő telefonszáma, vagy épp biztosítónk segítsége az ügyben.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellett, ami az általunk mások autójában okozott kárra térít, hasznos lehet a Casco is. Így egy esetleges baleset esetén jelentős anyagi tehertől kímélhetjük meg magunkat, hiszen az autó értékétől és típusától függően a javítások összege több százezer, vagy akár millió forintra is rúghat.
