Ősszel megnövekszik a vadkár balesetek aránya
Az őszi időszakban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés kockázata, ráadásul ezen incidensek eredménye gyakran milliós károkat okozhat az autósoknak, amellett, hogy súlyos baleset is lehet belőle. A vadkár balesetek nagy része, szerencsére, odafigyeléssel megelőzhető. Cikkünkben összegyűjtöttünk 5+1 tudnivalót, amely jól jöhet a megelőzéshez, illetve akkor is, ha megtörtént a baj.
1. Egy kis KRESZ tudás frissítés
Előfordulhat, hogy homályosul a KRESZ tudásunk az évek folyamán, így nem árt, ha tisztában vagyunk a táblák pontos jelentésével kapcsolatban. Arra biztosan emlékszünk, hogyan néz ki a vadveszélyt jelző tábla, de jó, ha tudjuk azt is, hogyan kell értelmezni.
A jelzőtáblát olyan útszakaszon helyezik el, ahol az utat rendszeresen használt vadcsapás keresztezi. A tábla érvényességének hosszát (hány km a veszélyes szakasz), egy kiegészítő kis táblán jelzik. Ha nincsen külön jelzés a veszélyes útszakasz hosszáról, akkor a tábla hatálya az alábbiak szerint értendő:
1/1975. (II.05) KPM-BM együttes rendelet 16.§ (2) bekezdés szerint
„A veszélyt jelző tábla és a veszély helye (a veszélyes útszakasz kezdete) között a távolság
– autópályán 250-500 méter,
– lakott területen kívül egyéb úton 150-250 méter,
– lakott területen 50-100 méter, kivéve, ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla […] rövidebb távolságot jelöl meg.”
2. Csökkentsük a sebességet
A veszélyt jelző tábla arra is figyelmeztet minket, hogy csökkentett sebességgel haladjunk végig az adott útszakaszon. De mit jelent ez pontosan? Esti vezetésnél ez akár 20 km/ óra sebességre is csökkenhet. A sebességünket mindig úgy kell megválasztanunk, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudjuk kerülni az ütközést.
3. Csak semmi hirtelen mozdulat
Autónk fényszórója gyakran bénító hatással van az úton átkelő vagy az út mellett tartózkodó vadakra. Sok esetben az állat megdermed, majd hirtelen megugrik, amikor elhaladunk mellette, ezzel okozva balesetet. Közlekedésünk során kerüljük a hirtelen fékezést és semmiképpen se villogjunk rá az úton álló/átkelő állatokra. Ha állatot látunk az út szélén, közeledjünk lassan, míg elhaladunk mellette, vagy álljunk meg, megvárva, hogy átkeljen az úttesten. Számítsunk rá, hogy a nagyobb testű vadak hordában járnak, így előfordulhat, hogy az első átszaladó állatot még több is követi. Ha féktávolságon belül kerül mégis, akkor fékezéssel és kitérő manőverrel próbáljuk elkerülni a balesetet.
4. Használjunk vadriasztó készüléket
Ma már léteznek különféle, gépjárműre szerelhető ultrahangos és elektromos vadriasztók, amelyek készüléktől függően vagy egy bizonyos sebesség felett aktiválódnak vagy pedig mi magunk kapcsolhatjuk be őket, amikor szükségét érezzük. Ezek a sípok magas frekvenciájú hang segítségével még időben elriasztják a vadakat, távol tartva őket az úttesttől. Természetesen, ezek az eszközök sem garantálják a teljes védelmet, az autós felelőssége a biztonságos közlekedés betartása.
5. Mi a teendő, ha mégis megtörtént a baj?
A vadelütés nem gépjármű által okozott közlekedési balesetnek minősül, így szükséges a rendőrség értesítése. A rendőrség hitelesen dokumentálja a baleset körülményeit, jegyzőkönyvet készít, ami fontos számunkra, ha kártérítést igényelnénk a biztosítónknál. Fontos, hogy
- ne hagyjuk el a helyszínt (mert akkor nem készül jegyzőkönyv),
- ne mozdítsuk el az állatot (ha még él, súlyos sérülést okozhat nekünk egy rúgással, harapással),
- ne húzzuk le az úttestről,
- és ne vigyük el magunkkal (mert lopásnak minősül),
- vegyük fel a kapcsolatot az illetékes vadgazdálkodást folytató szervvel, amely jogosult az elhullott vad elszállítására.
A rendőrségtől el tudjuk kérni a vadászatra jogosult fél (vadásztársaság) adatait így értesíthetjük őket az esetről.
+1. KGFB vagy CASCO kártérítést igényelhetünk vadkár esetén?
Jó tudnunk, hogy a kötelező biztosításunk nem fogja fedezni a kárunkat, hacsak nincs kifejezetten ehhez igényelhető vadkár balesetre vonatkozó kiegészítő biztosításunk! A vadakkal történő ütközés töréskárnak minősül, amelyre CASCO biztosításunk nyújthat fedezetet. A balesetet követően mihamarabb vegyük fel a kapcsolatot a biztosítónkkal és jelentsük be a kárt, valamint ne felejtsünk el mi magunk is dokumentálni, fotókat készíteni a helyszínről.Fontos észben tartanunk azt is, hogy a kárbejelentéshez a vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelentenünk.
Lehet, hogy már tíz-húsz éve balesetmentesen vezetünk, illetve minden szabályt betartva kerüljük a kockázatot, a baj azonban még így is megtörténhet. Korábbi cikkünkben ahhoz adunk hasznos tanácsokat, mit tehetünk autóbaleset esetén.
