Baleset: bármikor megeshet, de tudunk rá reagálni?
Míg a téli időszakban a fagyos utak, megváltozott közlekedési körülmények okozzák a legtöbb gondot, addig nyáron a nagymértékű hőingadozás, ennek a keringési rendszerre gyakorolt hatása felelős sok balesetért. A meleg nem csak az utakon sodorhatja veszélybe a felnőtteket és gyerekeket egyaránt, hanem a strandokon, biciklizés és vezetés közben, vagy akár egy táborban is. Lássuk, mit kell tennünk, ha baleset történik velünk, vagy a közelünkben!
1. Vízi baleset: tóparton és medencés strandon
Nagy melegben a perifériás erek kitágulnak, ami nagyobb terhelésnek teszi ki szívünket. Miközben csökken a koncentrációs képességünk és a reakcióidőnk, hajlamosak vagyunk későn észlelni a tüneteket. Vízparton különösen ügyelnünk kell: felhevülten a hideg vízbe ugrani különösen veszélyes, fulladást is okozhat.
Mit tegyünk, ha a vízben történik baleset?
Első és legfontosabb lépés a segítség hívása. Fuldoklás esetén minden másodperc számít, viszont nem javasolt azonnal, minden nélkül a vízbe ugrani és mentést kezdeni. Ha ilyen helyzetbe kerülünk, és mi magunk nyújtunk segítséget (pl. nincs a közelben hozzáértő mentő), mindig vigyünk magunkkal valamilyen úszó, vízi mentő eszközt. (Gyorsan felkaphatunk egy felfújható matracot is.) A bajba jutott gyakran lenyomja a víz alá még a legjobb úszókat is, akik így szintén mentésre szorulhatnak, ezért ne próbálkozzunk egyedül kihúzni a fuldoklót a partra! Mindig hívjuk a vízi mentőt, mentőt!
Ha nincs más megoldás és nekünk kéne cselekednünk, tartsuk be az alábbi szabályokat:
- Csak akkor kezdjünk neki a mentésnek, ha a saját biztonságunk nincs veszélyeztetve.
- Pánikoló, csapkodó embert mi magunk ne közelítsünk meg, hanem toljunk közel hozzá matracot, bóját.
- Hátulról közelítsük meg a bajba jutottat és szóljunk neki, hogy ne mozogjon, míg alákarolva ki nem húzzuk a vízből.
- Ne induljunk el a partról úgy, hogy nem szóltunk senkinek a tervünkről.
A partra vagy hajóba húzáskor vigyázzunk a bajba jutott gerincének épségére, illetve, miután nyugalomba helyeztük, kezdjük meg az elsősegélyt, ha szükséges.
2. Kerékpáros baleset
A kerékpáros balesetek elszenvedői a nyári időszakban gyakran az iskoláskorú gyerekek, akik a nyári szünet alatt figyelmetlenebbek az átlagosnál. A gyermekkorú kerékpárosok közül a 10-14 évesek közlekedésének a kockázata kimagasló a fiatalabbakhoz képest. Autósként minden esetben legalább másfél méter távolságnyira kerüljük ki az út szélén közlekedő kerékpárost, de gyerekek esetében külön figyeljünk arra is, nehogy megijesszük, ahogy közeledünk autóval. Egy hirtelen reakció, félrerántott kormány könnyen kibillentheti, felboríthatja a bicajost. Ha biciklivel tervezünk túrát, főleg, ha gyerekkel megyünk, tartsunk be néhány fontos óvintézkedést:
- Csak megfelelően felszerelt kerékpárral induljunk útnak.
- Ha sokat járunk a természetben, legyen nálunk kullancs eltávolító csipesz. A kullancsveszély nyáron is magas!
- Legyen nálunk elsősegély csomag.
- Ne felejtsük el a naptejet sem és a megfelelő napvédő ruházatot (sapka, vizes kendő a fejre). Bár a menetszélben nem mindig érezzük, tűző napon így is könnyen napszúrást kaphatunk.
Mit tegyünk, ha a kerékpáros baleset történik?
Ha úttesten történt a baleset, vegyünk fel sárga láthatósági mellényt, ha kell, állítsuk le a forgalmat is. A sérült biztonságát kell megteremtenünk elsősorban, majd az állapotától függően rögzíteni a fejét és felszólítani arra, hogy lehetőleg ne mozogjon. Hívjunk mentőt, segítséget és várjuk meg a helyszínen, míg kiérkeznek. Ha fennáll a koponya- vagy gerincsérülés esete, ne mozgassuk a sérültet, csak kézzel rögzítsük a fejét.
3. Rosszullét az autóban
A legtöbb nyári autós balesetnek a figyelmetlenséghez van köze. A hőségben a szív szaporábban ver, az izzadás és az idegesség pedig fokozódik, emiatt a sofőrök agresszívebbek, türelmetlenebbek lesznek. De nem csak így történhet baleset. A sofőr rosszulléte esetén szinte semmit nem tehetünk mi, akik egy másik autóból nézik végig az esetet. Nagy melegben az idősek, érrendszeri- és keringési betegségektől szenvedők vannak a leginkább veszélyben, de egy hosszabb dugóban ülve, víz nélkül bárkivel megeshet, hogy rosszul lesz, esetleg el is ájul.
Mit tegyünk, ha rosszul lesz a sofőr?
Ha kívülről látjuk az eseményt, túl sok mindent nem tudunk tenni annak érdekében, hogy megakadályozzunk egy balesetet, de kísérletet tehetünk:
- Ha látjuk, hogy az autó áttér a másik sávba, kacsázik, láthatólag nem szabályosan halad, először apró tülköléssel próbáljuk rádudálni a sofőrre.
- Ha csak elaludt, vélhetőleg ennyitől felébred, de ha nem változtat a mozgásán, a vezető akár rosszul is lehet.
- Ilyenkor ne próbáljunk meg mellé hajtani autónkkal, vagy arrébb vezetni az útról, hanem haladjunk lassabban mögötte és nyomjuk be a vészjelzőt, hogy a mögöttünk haladók se akarjanak gyors előzésbe kezdeni. Ha kétirányú úton vagyunk, különösen vigyázzunk a szembe közlekedő autókkal.
- Mikor valaki közeledik, dudával és a reflektor villogtatásával próbáljuk meg figyelmeztetni a veszélyre.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, mit kell tennünk, ha a mellettünk ülő sofőr elalszik. Rosszullét esetén is hasonlóan járjunk el. Nyomjuk be a vészjelzőt, húzzuk le az ablakot, hogy friss levegő áramoljon a kocsiba és vegyük át a kormányt a sofőrtől. Próbáljuk megkérni a fékpedál óvatos lenyomására és forgalomtól függően navigáljuk az autót a leállósávba. Ha biztonságban leálltunk, hívjunk mentőt, biztosítsunk levegőt a sofőrnek, szükség esetén alkalmazzunk elsősegélyt. Nagy melegben öntsünk vizet egy ruhadarabra és borogassuk a fejet, homlokot.
Ne felejtsük el!
Ne hagyjunk soha gyereket, állatot az autóban, akkor se, ha csak pár percre ugrunk be a boltba! 28-30 fokos, napos időjárás mellett egy autóban 15 perc alatt 40 fokot meghaladó hőség alakul ki, ami életveszélyes a gyerekek, háziállatok számára!
4. Baleset a táborban
Amikor gyermekünket táborba küldjük, óhatatlanul elkezdünk aggódni érte és megpróbáljuk nyugodt, megfontolt viselkedésre inteni annak érdekében, hogy ne történjen vele baleset. Mi magunk valószínűleg már jól tudjuk kezelni a gyerekbaleseteket, de ez a rutinosság és pszichés felkészültség nem várható el egy gyerektől. Mit tehetünk azért mégis, hogy csökkentsük egy balesetből adódó sérüléseket akkor, amikor nem vagyunk gyermekünk mellett?
Mit tehet a gyerek, ha balesete történik?
Érdemes előre felkészíteni a gyerekeket arra, mi a teendő, ha balesetet szenvednek. Mivel az egyik leggyakoribb baleset az esésekhez köthető, fontos, hogy megtanítsuk őket jól esni.
Próbáljuk meg felkészíteni őket a leggyakoribb esetek tüneteire is, mint a hányinger, szédülés, rosszullét. Nyáron, a nagy melegben, főleg egy táborban, a gyerekek könnyebben megfeledkezhetnek a kellő folyadékbevitelről, vagy evésről.
A magas hőmérséklet hatására gyorsan alacsony szintre csökkenhet a vércukorszint, romolhat a közérzet, a gyereknek hányingere lehet, szédülhet. Fontos, hogy ezektől a tünetektől ne ijedjen meg, mivel a stressz csak tovább fokozza a rosszullétet. Tanítsuk meg gyermekünknek, hogy szédülésnél üljön le, ha hányingere van, lélegezzen nagyokat és fontos, hogy rendszeresen igyon, ne csak akkor, ha megszomjazik. Ha játék közben elesik, megvágja magát, beveri a fejét, minden esetben forduljon egy felnőtthöz. Ha a seb mély, szorítsa el, ahogy tudja, míg valaki nem segít neki az ellátásban. Figyelmeztessük, hogy soha ne maradjon egyedül, ne kóboroljon el a csoporttól.
+1 TIPP!
Egy balesetbiztosítással nem csak magunkat, hanem még 9 másik embert is biztosíthatunk! A gyerekek számára sokrétű szolgáltatást nyújtunk, amit még kibővítettünk gyerek speciális balesetek kockázataira is, mint például állatharapás, áramütés vagy balesetre visszavezethető kialakult betegségek (pl. kullancscsípés miatti Lyme-kór). A felnőttek esetében személyenként eldönthető, hogy kinek milyen szolgáltatási tartalmat szeretnénk biztosíttatni. A kullancscsípésből eredő betegségekre a felnőttek is bebiztosíthatják magukat.
