Gazdaságos otthon: Hőszigetelés kisokos 1. rész

Hőszigetelés: út a passzív házhoz!

Egyre többet szóba hozzuk hétköznapjainkban is, hogy valahogy csökkentenünk kellene a fűtési költségeket, majd a kőművessel mindjárt azon kezdünk beszélgetni, hogy hány cm vastag hőszigetelés lenne szükséges és ezt mennyiért rakja fel lakásunk – házunk falára. Ezt szeretnénk az alábbiakban kicsit részletesebben is körbejárni, és azt, hogy az energetikai korszerűsítés esetén ennél kicsit többről is kell gondolkodnunk, kezdve az alapoktól!

Miért hőszigeteljünk?

Erre több válasz is adható:

Ha meglévő épületünk hőtechnikai / energetikai korszerűsítéséről, felújításáról van szó, akkor a legegyszerűbb válasz az, hogy azért, mert megéri! Hisz ez egy gyorsan (bőven 10 éven belül) megtérülő beruházás. Az energetikai korszerűsítés költsége belátható időn belül megtérül a kisebb energia költségek miatt. De különben is, ki ne szeretne egy közel nulla energiaigényű, vagy passzív házban lakni?

A közel nulla nem azt jelenti ugyan, hogy semmit nem kell fizetnünk az energia szolgáltatóknak… De mi lenne, ha mondjuk a jelenlegi 56 ezer Ft havi energiaszámlánk (pl. gáz + villany) hirtelen havi 6 ezer Ft-ra csökkenne?

Tudtad?

Miért jó a Passzív ház? Egy Passzív ház esetén fűtésre semmi szükség, hiszen az épületben a használat során keletkező hő (főzés, világítás, emberi test által termelt hő) fedezi azt a kis hőveszteséget, ami még mindig keletkezik.

Ha új házat építünk, illetve ha jelentős felújítást végzünk, akkor a válaszunk a feltett kérdésre az, hogy azért is végezzünk energetikai korszerűsítést, mert kötelező. Ma már csak olyan lakóépületet építhetünk, amely közel nulla energiaigényű! Bár lakások esetében átmenetileg van könnyebbségünk az ún., költségoptimalizált szintre, azonban 2021-ben már csak úgy kaphatunk használatbavételi engedélyt, ha az energetikai tanúsító számítása közel nulla energiaigényű épületről szól. De már kötelező a házunkra energiatanúsítást is készíttetni, ha el akarjuk adni, és ez egyre fontosabb szemponttá válik a vevők számára, hiszen nem mindegy, hogy energia (és pénztárca-)faló lakást vásárolunk, vagy jól hőszigetelt, pénztárcakímélőt! Ugyanígy kötelező az energiatanúsítás minden engedélyezett építés befejeztével!

Végül pedig azért fontos a házaink hőszigetelése, mert nemzetgazdasági érdek az energiafogyasztás csökkentése! De nyugodtan mondhatunk nagyobbat is: a Bioszféra / Emberiség érdeke is. Országosan a legnagyobb import költségünk az energia import! És ez – hosszú távon – csak folyamatosan nő. Eléggé közismert – de talán nem eléggé – hogy az emberiség ökológiai lábnyoma (és benne Magyarországé is) már most is jelentősen meghaladja a Föld kapacitását, valamint a még mindig növő fosszilis energiafelhasználás (széndioxid kibocsátás) a legnagyobb okozója a klímaváltozásnak. És ezek a tényezők a földi bioszféra – és benne az emberiség – katasztrófájához közelítenek bennünket.

Mennyire kell hőszigetelnünk és miből áll az energetikai korszerűsítés?

Magyarországon az épületek hőszigeteltségére és más energetikai jellemzőire már 1965 óta vannak törvényi előírások. Ezeknek az előírásoknak az időbeli változását, és a mai szabályozás lényegét mutatja az alábbi táblázat:

A mai szabályozás körét és időbeli hatályát tovább pontosítja ez az ábra:

Az energetikai besorolás kategóriáit pedig ez az ábra mutatja:

Jól láthatjuk ez utóbbin, hogy a törvényekben minimálisan teljesítendőnek meghatározott „BB” (=KO, Költségoptimalizált szint) nem a lehető legnagyobb hőszigeteltséget jelenti.

A táblázatokban szerepel, de kiemelném, hogy az energetikai korszerűség követelményei nem merülnek ki a határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének előírásában, hanem seregnyi más feltételt is teljesíteni kell mind a határoló szerkezetek vonatkozásában, mind a fűtést, melegvíz ellátást, szellőzést, esetleges hűtést, világítást, stb. illetően is. (Ezért a korszerűsítéshez feltétlenül be kell vonni az építész tervezőn kívül épületgépész, elektromos szakembert is!)

Visszatérve azonban a legalapvetőbb területre, a külső térelhatároló felületek hőszigetelő képességére, az alábbi ábrákkal szeretném szemléletesebbé tenni a hőszigetelési követelményszint változás mértékét:

Példa a külső falak hőszigetelő képesség követelmény változására:

Az összehasonlítás kiindulásául az 1960-as években még általánosan alkalmazott 38cm vastag, kisméretű téglából falazott külső teherhordó falat választottuk ki:

Az 1965-ben megfelelt falszerkezet U=1,53 W/m2K:

38 cm vastag fal kisméretű téglából (balra)

„KO” Költségoptimalizált követelménynek megfelel: U=0,24W/m2K

*38 cm vastag fal kisméretű téglából

*14 cm vastag hőszigetelés + vékonyvakolat (jobbra)

„Passzívház” szintű hőszigetelésnek megfelel: U=0,15W/m2K

*38 cm vastag fal kisméretű téglából

*24 cm vastag hőszigetelés + vékonyvakolat (balra)

Mint láthatjuk, a hőszigetelő képesség tízszeresére nő a passzív házfal esetén az 1965-ben megszokott falszerkezetéhez képest.

Példa a padlásfödém hőszigetelő képesség követelmény változására:

Kiindulásként az 1960-as években is már közkedvelt, de mind a mai napig szívesen alkalmazott vasbeton gerendás – béléstestes szerkezetű padlásfödémből indulunk ki: