Az év utolsó hónapja a karácsonyi és újévi készülődés ellenére, vagy épp azok miatt sokak számára jelent feszültséggel teli időszakot. Alighanem ennek is köze van hozzá, hogy ilyenkor történik a legtöbb lakástűz éves viszonylatban. A lakástűzesetek közel egyhatodát jegyzik fel ugyanis ilyenkor a tűzoltók, akik a kisebb technikai mentéstől kezdve tomboló lángokkal is gyakran találkoznak a helyszínre érkezve. Meglepő azonban, hogy nem a karácsonyfa okozza a legnagyobb bajt!

A karácsonyi lakástüzek leggyakoribb okai

A legtöbbször a konyha a kiindulópont

Nem olyan meglepő, de akárcsak egész évben, úgy karácsonykor is a konyha a lakástüzek leggyakoribb kiindulópontja. Sokaknál ilyenkor gyűlik össze a család, jönnek haza a gyerekek, vagy érkezik látogatóba a nagyobb rokonság, ezért általában egyszerre több fogás is készül a tűzhelyen, miközben a bejgli, vagy a zserbó sül a sütőben. A házigazdák ráadásul gyakran igyekeznek közben dekorálni, ajándékot csomagolni, esetleg a korán érkező vendégeket, vagy az izgatott gyerekeket szórakoztatni. Ilyen körülmények között nem csoda, ha odakap a töltött káposzta, vagy épp kigyullad az olaj a rántott hal alatt.

A konyhai tüzeket gyakran okozza a serpenyőben hagyott, túlhevített olaj, amit sokan vízzel, vagy kéznél lévő konyharuhával igyekeznek eloltani. Ezek a módszerek azonban amellett, hogy személyi sérülést is okozhatnak, számos esetben a tűz terjedéséhez is vezethetnek. A forró olaj és a víz találkozása robbanásszerű reakcióval jár, ami szétszórja a lángokat. Mivel ilyenkor nem mindig opció a várakozás a tűzoltók kiérkezéséig, az olaj okozta tűz oltására helyezzünk fedőt az edényre és kapcsoljuk ki a tűzhelyet!

A fűtéssel sem szabad játszani

A konyhai tüzek után a fűtésrendszer okozza a legtöbb problémát. Ennek egyik oka, hogy a kötelező ellenőrzés és kéményseprés ellenére is sokan elhanyagolják az otthonuk melegét adó rendszerek karbantartását. Az eltömődött szellőzőjáratok, a kéményben megragadt korom és kátrány nemcsak tűz kilobbanásával járhat, hanem szénmonoxid mérgezést is okozhat. Ezt nevezik gyakran csendes gyilkosnak is, a szén-monoxid mérgezés áldozatai ugyanis sokszor elalszanak és nem ébrednek fel többé.

A baj pedig könnyen megelőzhető a fűtésrendszer megfelelő karbantartásával és szén-monoxid érzékelő beszerzésével, ami időben riaszt ahhoz, hogy elhagyhassuk a házat. Tavaly például több mint ezer alkalommal hívták valamilyen szén-monoxiddal összefüggő esethez a tűzoltókat, akiknek így több mint 300 ember életét sikerült megmenteniük.

Vigyázzunk a gyertyákkal és a koszorúkkal!

Egy szép adventi koszorú valóban a szoba dísze és segít még ünnepibbé varázsolni a karácsony előtti időszakot. A saját kézzel készített, vagy akár boltban kapható darabok között is találhatunk azonban olyat, ami nem rendelkezik megfelelő gyertyatartóval. Erről könnyen lebillenhetnek az olvadó gyertyák, amik meggyújthatják a koszorút, az alatta lévő terítőt vagy épp az asztalt is.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint az adventi időszakban csak a koszorúk, fényfüzérek és csillagszórók miatt hatvannégy lakástűz keletkezett tavaly. És ez mindössze az egy százaléka annak, amihez a tűzoltókat egy hónap alatt riasztották.

Az elektromos hálózat is túlterhelődhet

Az olcsó fényfüzérek mellett a ritkán elővett konyhai gépek is okozhatnak váratlan hálózati feszültséget, különösen, ha egy konnektorba vannak dugva. Figyeljünk arra, hogy ne halmozzuk az elosztókat, a túlfeszültség ugyanis könnyen okozhat elektromos kisülést, ami a legjobb esetben is áramszünethez vezethet, de akár elektromos tüzet is okozhat.

A fák karácsony után okozzák a legtöbb bajt

Kevés kellemesebb illat létezik a fenyőfáénál, különösen karácsonykor. A szoba melegében azonban könnyen kiszáradnak a vágott fenyők, ami az idő előrehaladtával nemcsak egyre több tűlevelet eredményez a padlón, hanem növeli a lehetséges lakástüzek esélyét is. Gyanta tartalma miatt a fenyőfa egyébként is a jól éghető fajták közé tartozik, ha kiszárad azonban még gyúlékonyabbá válik, így elég egy kósza szikra a csillagszóróból, hogy megtörténjen a baj.

3 nap alatt 80 kigyulladt épület

Tavaly összesen 358 esetben riasztották a tűzoltókat karácsony három napja alatt műszaki mentést igénylő balesetekhez és lakástüzekhez. A december 24-26-ig tartó időszakban 80 épület gyulladt ki, amiből a legtöbb tűzeset szenteste történt. Mivel sokan ilyenkor ajándékoznak és tartják meg az ünnepi vacsorákat, ez nem is olyan meglepő, hiszen könnyen marad felügyelet nélkül az adventi koszorú vagy a tűzhely.

Még megrázóbb azonban, ha az éves adatokat nézzük. Évente átlagosan ugyanis nagyjából 6000 lakástűz történik, amelyek legalább 10%-ában személyi sérülés is bekövetkezik és közel 100 ember veszti életét.

Még ilyen adatok mellett is sokan gondolnak úgy a lakástűzre, mint ami csak mással fordulhat elő. A MABISZ adatai alapján ugyanis csak a magyarországi lakóépületek alig több mint 70%-a rendelkezik lakásbiztosítással. Hogy miben nyújthat számíthatunk egy lakásbiztosításra?

  • Minden lakásbiztosítás kiterjed a tűzre, mint alapkockázatra,
  • anyagi segítséget nyújt füst – és koromszennyezés esetén, ami a kisebb lakástüzek bekövetkeztekor is komoly problémát okozhat,
  • kiegészítő balesetbiztosítással kiterjedhet a biztosított ingatlanban élőkre és segítséget nyújthat maradandó egészségkárosodás, vagy baleseti halál esetén előálló anyagi gondok enyhítésekor is,
  • akár a tűzoltás során sérült, tönkrement elektronikai eszközeink javításának, pótlásának költségtérítésében is segítségünkre lehet.

A legjobb stratégia a lakástüzek ellen persze a megelőzés. Legyünk körültekintőek az adventi és ünnepi időszakban is!

Hol szökik a meleg? Melyek a legjobb hőszigetelő anyagok? Korábbi cikksorozatunkban választ kaphatsz a gyakori, hőszigetelést érintő kérdésekről!