Miért fontos az árnyékolás és miért van szükségünk árnyékolóra?

Erre a kérdésre legtöbben azt mondanák, hogy a betűző nap ellen védekezünk. Ez igaz, de szeretném hozzátenni, hogy a napnak nem csak fénye, de hője is van és a kettő ellen különbözőképpen tudunk védekezni. Az árnyékolás egyszerűbb módja a fény elleni védekezés. Ha csak fény ellen szeretnénk védekezni, akkor behúzhatunk egy sötétítő függönyt, de ugyanígy a fény csökkentése, szórása, árnyékhatás puhítása céljából használunk mindenféle belső függönyt, szalagfüggönyt is. A napfény azonban hővel is jár, amiből nyáron sokszor túl sok van! Valahogyan védekezni kell ellene, és az ellen már nem működnek a belső függönyök – a sötétítő sem. Lássuk, mit tehetünk!

Kívül, vagy belül védekezzünk a napfény fölös hője ellen? – Kis fizika az üvegházi hőcsapdáról.

Azért látunk keresztül az üvegen, mert az általunk látható fényt az üveg átengedi. A fény elektromágneses hullám formájában terjedő energia. De nagyon sokféle hullámhosszúságú elektromágneses hullám van, amelyeket az üveg már nem enged át magán. Az épület üveg felületei tehát könnyen beeresztik a fényt és hozzá hasonló rövidhullámú elektromágneses energiát, amit a belső terek falak, padlók, tárgyak felületei elnyelnek. Az elnyelt hőt a tárgyak ki is sugározzák magukból, ám ez a kisugárzott hő már olyan hosszúhullámú hősugárzás (vagy legalábbis hosszabb hullámú, mint a fény), amit az üveg már nem enged át, bent marad az üvegen belül, azaz a helyiségben. Ezt a fizikai jelenséget hasznosítják pl. a télikertek, üvegházak: a hőcsapda-elv jelenség elvén működnek, azaz ezáltal van melegebb az üvegfalú, üvegtetejű helyiségben, mint környezetében. Ugyanígy működik minden üvegezett épület felületünk, de ezt az elvet hasznosítjuk a napkollektoroknál is! A napból származó, üvegeken bejövő és bent rekedő hő nagyon hasznos télen, de a nyári melegben már kellemetlen lehet, szeretnénk tőle megszabadulni. (Hasonló elven marad a föld légkörén belül a légkör külső szélén felgyűlő, üvegként működő üvegházhatású gázokon belül rekedő hő is!).    A fizikai elv megértése segít megérteni azt, hogy belül nem tudunk az üvegen keresztül bejövő hő ellen védekezni, hiszen ha az egyszer már bent van a helyiségben, az bent is marad. Tehát csak az üvegen kívül elhelyezett árnyékoló hatékony a hő ellen!

De mi a helyzet a 2 üvegréteg közé helyezett árnyékolókkal, rolókkal, reluxákkal? Ez már picit hatékonyabb a hő ellen, mint a belső árnyékolás, de nem az igazi. Gondoljunk bele: a 2 üvegréteg közé bekerült hőenergia zömét az ott lévő árnyékoló elnyeli, és azonnal el is kezdi kisugározni, azonban ezt a hőt már egyik üvegréteg sem engedi át. Ekkor az történik, hogy az árnyékoló felmelegedése hőátadással felmelegíti az üveget is, ami ezt a hőt a belső térbe sugározza.

Most vizsgáljuk meg közelebbről a hatékony külső árnyékolások fajtáit:

zsalugáter
Zsalugáter

 

  • Zsalugáter: Az ablak, ajtó elé épített, a külső falra kihajtható fa táblás vagy lamellás szerkezet. Régi, hagyományos megoldás, nagyon szépen tudja díszíteni a házat. Többcélú védelmet nyújt: a fény ellen, hő ellen, hideg és szél ellen, és betörés ellen is. Külső utólagos hőszigetelés után is felszerelhetjük, csak a hőszigetelésen áthaladó (hosszabb) rögzítésre van szükség. Létezik a homlokzati sík előtt eltolható zsalugáter is.

 

 

  • Esslingeni redőny, majd újabban műanyag redőny: már ez is szép múltú szerkezet. Az első redőnyt Németországban készítették el az 1800 évek közepe felé. Ez a redőny lazán egymáshoz kapcsolódó falécekből épült, és egy fából készült tengelyre tekeredett fel. Magyarországon a kiegyezés után terjedtek el a redőnyök. Minden jobb módú család szereltetett az ablakára redőnyt, Budapesten még ma is találhatunk ebből a korból maradt redőnyszerkezeteket, melyek
    redőny
    Redőny

    fém sínben futnak fel és le. Ma már sajnos nem fa lécből készülnek, hanem műanyag léccel. Persze extra költséggel rendelhető faléces is. Szeretjük benne, hogy a lehúzás mértékével szabályozhatjuk az ablakon bejövő fényt és hőt. Az is praktikus, hogy a leeresztő fém sín kihajtható, alul kinyomható volt. Mivel az ablak előtti kávában fut le, ezért amennyiben utólagos külső hőszigetelést szeretnénk, sajnos ez a szerkezet útban van, el kell távolítani, valami mást kell kitalálni helyette. Szerencsére van bőven más megoldás is. A helyettesítés más okból is felmerül: a felhúzott állapot tárolására szolgáló redőnyszekrény belső fa záró táblája körül télen besüvít a hideg, de maga a fa tábla is zéró hőszigetelést jelent, márpedig a redőnyszekrény a külső térrel nagy résen keresztül osztozik, így majdnem a külső légállapotok uralkodnak benne.

 

  • Állítható, le-fel húzható lamellasor, zsaluzia (külső „reluxa”): Kevesen
    reluxa
    Reluxa

    tudják, hogy a belső térben vagy a 2 üvegréteg között alkalmazott ún. „reluxa” (mely eredetileg gyártmány név volt) – kis módosítással – a külső térben, az ablak előtt is alkalmazható. A külső megoldás mindössze a 2 oldalon alkalmazott damillal több, ami nem engedi a lamellák lebegését. A külső lamella egyben szélesebb is, mint a belső. Előnye, hogy könnyen szabályozható a bejövő fény mennyisége, a lamella le-fel húzásával, vagy billentésével. Szerelhető gépi mozgatással, távirányítóval kezelhetően, sőt ha nagyobb felületen alkalmazzuk, automatikus működtetéssel is elláthatjuk: egy fényérzékelő szabályozza a lamellák helyzetét. Ilyet magam is terveztem, egy lépcsőházi üvegfal elé.

 

 

  • Redőnyként lehúzható külső textil árnyékoló: A különféle műanyag alapanyagú textíliák szédületes fejlődésével már több
    textil redőny
    Textil redőny

    évtizede megjelentek víz- és szennyeződés taszító, napálló, időjárásálló olyan textilek, amelyek kiválóan alkalmasak a külsőben szerelhető árnyékoló anyagaként. Sőt a leg több ilyen anyag valamennyi fényt áteresztenek, néha még valamennyire átlátszóak is, mégis kirekesztik a bejövő hősugarak 60-80 %-át. Számtalanféleképpen szerelhetőek.

Tetősíkba épített ablakoknál is rendelhető tartozék a le-fel húzható külső árnyékoló roló.

 

 

 

  • Az ablak hőszigetelő üvegének hőelnyelő, vagy hőtükröző bevonata: Az építési üvegek is szédületes fejlődésen mentek keresztül az elmúlt mintegy 50 évben, hiszen először csak megjelentek, de ma már általánosan használatosak a különböző hőelnyelő üvegek, hővisszaverő bevonatok a hőszigetelő üvegek egyes rétegein. Az ablakon bejutó hő korlátozására az egyik lehetőség az, hogy az ablak hőszigetelő üvege egy hő visszatükröző bevonatot kap. Különböző hatékonyságú bevonattal rendelhetők az üvegek. Minél nagyobb a hővisszaverő képessége az övegeknek, a bejövő fény is annál kevesebb. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy állandó, azaz télen-nyáron azonos mértékben veri vissza a hősugarakat, márpedig télen jobb lenne, ha a nap hősugara melegíthetné a belső tereinket. Megjegyzem, hogy ma már létezik fényerősségre sötétedő bevonat is, azonban ezek még nagyon drágák. Ugyancsak ma még különlegességnek számítanak a fázisváltó anyaggal töltött hőszigetelő üvegek, amelyek erős hő hatására csökkentik a hő bejutását, viszont a hőt tárolni képesek.

 

  • Kinyitható, kihajtható, kihúzható napellenző: Jellemzően terasz árnyékolására használjuk a falra szerelt, ponyvás árnyékolókat. Ezek már nem csak az üvegezett felületeket árnyékolják, hanem a falakat is. Előnyük, hogy teljesen behúzhatóak, így télen nem gátolják a hőnyereség bejutását az épületbe. További előnyük, hogy nem csak fény- és hő elleni védelmet tudnak nyújtani, hanem az eső ellen is védik az alattuk (teraszon) tartózkodóakat.

    pagoda
    Pagoda

Ha már teraszárnyékolásról beszélünk, említsük meg a különféle épített lamellás árnyékolókat, pergola árnyékolókat, vagy a terasz tetővázon mozgatható ponyva, vagy bármilyen anyagú árnyékolókat. Ugyanígy egyre több változata van a különféle napernyőknek, amelyek kinyithatók, összecsukhatók, jóllehet akár 3-4 méter átmérőt is elérhetik.

 

 

Ha ezek az árnyékolók eső elleni védelmet is ellátnak, akkor az az ideális, ha ezt úgy teszik, hogy ha az esővíz gyűjtésére is lehetőséget adnak,

napvitorla
Napvitorla
  • Napvitorlák: Ezek a szerkezetek az árnyékolók legújabb, legfiatalabb, és éppen ezért legdinamikusabban fejlődő generációja, és ezzel együtt alkalmazásuk végtelen formában lehetséges. Ismerősek talán a fesztiválok napvitorla rendszerei, vagy közterületek díszítésként és egyben hőség csökkentő szerkezeteitől a teraszok fölé, vagy épületek elé kifeszített ponyvákig.

Ezek a huzalokkal kifeszített ponyvaszerkezetek – a képeken láthatóan – mindenütt alkalmazhatóak, ahol árnyékkal lehet csökkenteni a ponyvák alatti hőséget. Ilyen módon alkalmasak például arra is, hogy a napon könnyen felforrósodó rosszul hőszigetelt, vagy kis hőtehetetlenséggel rendelkező, illetve könnyűszerkezetes konstrukciók fölé applikáljuk. Így például elárusítón bódék, lakókocsik, vagy autók fölé építve tehetjük a létezést elviselhetővé ezekben.

 

 

 

A felsorolt árnyékoló szerkezetek technikai változatai után szeretném felhívni a figyelmet más olyan megoldásra is, amelyek nem alkalmaznak külön árnyékoló szerkezeteket, mégis hatékony védelmet biztosítanak a nap gyilkos hője ellen. Meg lehet lepődni, hiszen ezek egy része ősi megoldás:

  • Kiálló ereszpárkány, előtető: Az ősi eredetű indiai építészetben például az épületeken több szinten is körbefutnak kiálló tető-szerű párkányok, hogy az épület minél nagyobb homlokzatfelületét beárnyékolják. Családi házainknál egyre fontosabb lenne minél nagyobb kiülésű, akár 1-1,5m–es ereszpárkányok építése, ahogy éghajlatunk felmelegedése előre halad.

    veranda
    Veranda

 

  • Veranda, oszlopos tornác, kerengő: Ismerjük a parasztházaink árnyékot adó tornácait, de felidézhetjük az ókori görög átrium udvaros házakat, amelyeknél az átriumok körüli árnyékot adó kerengőkről nyíltak a lakószobák. De hűsítő volt a kolosorok kerengőiben is sétálva elmélkedni.

 

 

 

  • Lombhullató fa ültetése az épület napos homlokzata elé: A fák lombkoronája az épület előtt nyáron hűsítő árnyat vet az épületre, viszont télen a lomb nélküli fa megengedi a szoláris hőnyereség bejutását az épületbe. Ez a természetes megoldás felhívhatja a figyelmünket arra, hogy ne mindent technikai eszközzel oldjunk meg. Az élő növény ráadásul nem csak az árnyékával, hanem állandó párologtatásával is hűti a környezetet! Akár városi közterületeken is, ahogy az alábbi kép mutatja:

árnyékolás

 

Ne maradj le további érdekes cikkeinkről sem, lájkold Facebook oldalunkat és iratkozz fel blog hírlevelünkre! Szívesen várjuk a kommenteket és kérdéseket is a témában itt, a blogon és Facebook oldalunkon egyaránt!