Esővízgyűjtés – Avagy mi legyen az esővízzel?

Esővíz: szokásos esetben mégis mi történik vele?

Általában az esővíz nem szokott a figyelmünk középpontjába kerülni, mert meg van a maga megszokott útja: a városban (ahol van egyesített rendszerű települési szennyvíz csatornahálózat) az esővíz levezető csatorna belefut a „földbe”, és eltűnik a szemünk elől. Vagy ahol az esővíz csatorna nincs a szennyvízcsatornába bekötve, ott a levezető csatorna egyszerűen kiköpi a terepre. (Ez esetben vigyáznunk kell, hogy ne áztassuk az épület alapját, hanem az épülettől messzebbre vezessük a vizet, de erről már írtam egy korábbi cikkben.)

Hova nem szabad vezetni az esővizet?

Egyik olvasónk felvetésére is válaszolva: természetesen nem szabad a szomszéd telkére vezetni, de sokan nem tudják, hogy közterületre sem szabad az esővizünket vezetni, de a közcsatornába sem olyan helyeken, ahol nincs egyesített rendszerű közcsatorna.

TIPP!

Az esővíz elvezetésével kapcsolatban korábbi cikornyásunkban írtunk. Tudj meg mindent a témáról itt:

1. rész – Minden tudnivaló az esővíz levezető csatornáról és az ereszcsatornáról!

2. rész – Esővíz levezető csatornák hibái

+ tudnivalók: A helytelen esővíz-elvezetésből származó épületrepedések és beázás

Miért nem a legjobb megoldás a kialakult esővíz elvezetés?

Ahol az esővíz az épület mellé van kivezetve, ott helyileg sok víz kerül a talajba, de rendszerint ez nem az a hely, ahol a vegetáció legjobban igényelné az öntözést, vagyis az értékes víz rossz helyre megy.

Az egyesített rendszerű csatornahálózatba a csapadéknak csak a kisebb része kerül az épületek tetejéről, a nagyobb rész az utcákról, közterek burkolt felületeiről, melyeken keresztül még a zöldfelületekről is gyűlik oda esővíz. Ezekről az óriási felületekről óriási mennyiségű csapadékvíz kerül a legrövidebb úton a folyókba, és onnan a tengerbe. Eddig az a szándék érvényesült, hogy a csapadékvizet mindenünnen a legrövidebb úton azonnal vezessük le. Tulajdonképpen a folyószabályozások is ezt a célt szolgálták.

Mára kiderült azonban ennek a metódusnak a hátránya: a talajba jutó víz egyre kevesebb, ennek megfelelően a talajvizeink szintje egyre süllyed, a talajban őrzött édesvíz készleteink egyre kisebbek. Ez világjelenség. A globális felmelegedés csak az emberiséget fenyegető egyik veszély, a másik pedig a fenyegető édesvízkészletek fogyása. Tovább ront ezen a helyzeten az éghajlatváltozás, hiszen ez az időjárás egyre szélsőségesebbé válását jelenti: nagy szárazság periódusokat igen heves, nagyhozamú, de rövid esőzések követik. Mivel azonban ezeket a villám-esőzéseket mind gyorsan levezetjük, nem tudjuk eltárolni a vizet, hogy felkészüljünk a következő aszályos periódusra.

A megoldás az, hogy az eddig alkalmazott gyors levezető megoldások mellett és helyett egyre nagyobb tároló kapacitásokat építsünk ki, minden szinten. Tehát ugyanúgy az egyes telkek szintjén, mint városi, vagy országos szinten. Országos szinten pl. az ún. „Vásárhelyi-terv”-el, mellyel a tavaszi (vagy bármikori) tiszai áradások idején a fölös vízhozam tekintélyes részét „beraktároznánk” nagyobb területek elárasztásával. (Részletek itt. )

Mit tehetek a házunk – kertünk területén?

Gyűjtsük az esővizet!

A továbbiakban ismertetendő megoldások persze csak családi házaknál valósítható meg, vagy olyan kis társasházaknál, ahol van kert.

Rendben. Tehát hogyan gyűjtsük, illetve hova?

• Felszíni esővízgyűjtő tartályok

  

Ilyen felszíni, az esővíz lefolyó csatornához csatlakoztatható tároló edényeket ma már több webáruház is forgalmaz, szokásos megjelenési formájuk a mellékelt képen látható.   Ezek a tartályok 300- 500 literesek, és már 15.000 Ft-tól kaphatók.

Hátránya

Egy-egy esővíz levezető csőhöz telepítve, nagy valószínűség szerint nem képesek a házunk tetejére érkező heves záporok alkalmával keletkező összes esővíz tárolására, viszont túlfolyóval nem rendelkeznek.

• A gyűjtött esővíz felhasználása

A tároló alsó részén lévő csapról locsolókannákkal tudjuk a kertet locsolni. Esetleg a csapra slagot is csatlakoztathatunk, azonban ezt nagyon alacsonyan kell tartanunk ahhoz, hogy a víz kifolyjon.

• Földalatti esővízgyűjtő tartályok

 A földalatti tartályoknak több előnye van: sokkal nagyobbak lehetnek, azaz a különböző méretű tartályokból a vízgyűjtő felületünknek megfelelőt választhatjuk. Ezen kívül a földalatti tartályok előnyeként szokták említeni azt, hogy a föld alatt állandóbb a hőmérséklet, tehát az esővíz jobban „eláll”. Ugyanis más esetben valamennyi szerves anyag mindig belekerül az esővízbe (madár ürülék, falevél, vagy falevelek darabjai, stb).

A tartály méretezése

Az éves csapadékmennyiséget leolvashatjuk az OMSZ honlapján találhatón térképen, Magyarországon 500-800mm/év között változik. (Ez persze átlag, vannak ehhez képest aszályosabb, vagy csapadékosabb évek). De ez alapján a vízgyűjtő felület ismeretében könnyen kiszámíthatjuk, mennyi vizet gyűjthetünk. Mondjuk egy átlagos 650mm (65cm, 0,65m) vízhozammal, számolva 100 m2 felületen évente 65m3 vizet gyűjthetünk!

Ehhez az optimális tartályméret számítás ökölszabálya: (Vízgyűjtő felület m2) x 1,2  x 0,05 => optimális méret köbméterben (m3) * Tehát pl. 100m2 x 1,2 x 0,05= 6m3-es tartályt kapunk. A mellékelt ábrán egy 2,5 és egy 7,5 m3-es kereskedelemben beszerezhető tartályt láthatunk. Áruk 165.000 Ft-tól 500.000 Ft körül változik (ebben a nagyságrendben).

Az épület pincéjében elhelyezett esővízgyűjtő tartályok

Ez azért előnyös megoldás – ha van pincénk, és ott van hely – mert megspórolhatjuk a földbe temetés költségeit. Egyebekben minden azonos lehet a földalatti tartályoknál mondottakkal.

A mellékelt ábrán nem csak ilyen pincei elhelyezésű (összekapcsolt) tartályokat láthatunk, hanem az ábra szemlélteti azt is, hogyan használhatjuk fel az esővizet nem csak a kerti locsolásra, hanem – megfelelő szűréssel – a házon belül is! És itt van nagy jelentősége számunkra is az esővízgyűjtésnek, hiszen jelentős mennyiségű hálózati vizet, azaz pénzt is megtakaríthatunk egy ilyen rendszerrel.

Akkor foglaljuk össze, mire is használhatjuk fel a gyűjtött esővizet?

• Tisztítás nélkül, közvetlenül használhatjuk kerti locsolásra, külső takarítási munkákra. Ezen kívül a kerti tavacskánk számára is felhasználható (ami nagyon fontos mikro-klíma javító megoldás a dús vegetációval együtt).
• 25-30 mikronos, majd 10 mikronos (egyszerű, mechanikai) szűrők után WC öblítésre, mosásra, mosdásra-fürdésre, mosogatásra használható a víz, azaz a teljes házi vízhálózatba beereszthető;
• Majd fordított ozmózisos (membrános), vagy más ivóvíz tisztításra ajánlott szűrés után ivóvízként is felhasználható. Erre a célra a kereskedelemben kapható konyhai ivóvíz tisztítók (amiket hálózati víz tisztítására is szoktak használni) alkalmasak.

Szeretném ajánlani az olvasónak a teljes témával kapcsolatos gyártó független szakmai oldalt, ahol a jelen cikkben tárgyaltaknál jóval bővebben tájékozódhat, minden részletről.

Úgy tűnik, hogy ha megfelelően méretezett és szűrőkkel ellátott esővíz gyűjtő rendszerünk van, akkor akár teljesen ki tudjuk küszöbölni a hálózati víz igénybevételét.

 Ezért akár le is lehet válni a települési vízhálózatról? Sajnos NEM, mert

• a legtöbb településen ezt nem engedi meg az önkormányzat, általában közegészségügyi okokra hivatkozva. Az alapdíjat tehát továbbra is fizetni kell.
• Azért sem lehet a közműszolgáltatásról leválni, mert a települési szennyvíz hálózatot igénybe vesszük, márpedig általában a települések ezt a két szolgáltatást összevontan kezelik. Más lenne a helyzet, ha saját szennyvíztisztításról is gondoskodnánk, illetve ökológiailag könnyen lebomló tisztító és tisztálkodó szerek használatával ún. szürke szennyvizet termelnénk csak, komposzt WC együttes használatával. De ez már egy másik cikk témája lehet.

Ne maradj le további érdekes cikkeinkről sem, lájkold Facebook oldalunkat és iratkozz fel blog hírlevelünkre! Szívesen várjuk a kommenteket és kérdéseket is a témában itt, a blogon és Facebook oldalunkon egyaránt!

---